Geotermikus fűtőmű - Rákapcsolták a termálra Mosonmagyaróváron - fotók

• Megerősítette: hétfőtől járulnak hozzá Mosonmagyaróvár távhő-előállításához.
• A szakember szerint az őszi napok jó részében egyáltalán nincs szükség gázra, elegendő a geotermális energia.
• A lakossági fogyasztókat közvetlenül nem érinti, viszont az önkormányzati intézmények, cégek olcsóbban juthatnak így energiához.

Mosonmagyaróváron a távfűtés geotermális energiára alapozott lett. Környezetbarát és biztonságos. Megkezdődött az első fűtési szezon – közölte Facebook-oldalán Nagy István, a térség ország- gyűlési képviselője. A Kisalföld az ügyben megkereste dr. Lengyel Tamást, az EU-Fire Csoport geotermia-üzletágvezetőjét, aki megerősítette, hogy hétfőtől valóban hozzájárulnak a távhő előállításához.

– A következő évekre prognosztizált időjárási viszonyok mellett a mosonmagyaróvári távhőrendszer fűtési, illetve melegvíz-igényének kétharmadát biztonsággal ki tudjuk elégíteni. Ami azt jelenti, hogy a gázfogyasztás kétharmada váltható ki, ez mintegy 2,4 millió köbméter gázt jelent. Természetesen a kétharmados kiváltási arányt átlagként kell értelmezni – az őszi napok jó részében egyáltalán nincs szükség gázra, elegendő a geotermális energia – emelte ki dr. Lengyel Tamás, aki konkrét példát is hozott: – Hétfő óta ebben az enyhe őszi időben is mintegy 700 gigajoule-nyi hőenergiát biztosított a mosonmagyaróvári távhőrendszernek a geotermális fűtőmű, ez azt jelenti, hogy 20.600 köbméter földgázt nem kellett elégetni. És majdnem 40 tonna szén-dioxiddal kevesebb terheli Mosonmagyaróvár levegőjét. Napilapunk arról is faggatta az EU-Fire Csoport geotermia-­üzletágvezetőjét, hogy miért nyúlt évekre a projekt átadása és a tényleges szolgáltatás.

– Azt látni kell, hogy a geotermikus beruházások meglehetősen összetett projektek. A bonyolultság egyik oka, hogy többszereplős finanszírozásra van szükség, ugyanis jelentős a kockázat, a kút megfúrása milliárdos nagyságrendű tétel, és csak a végén derül ki, hogy valóban van-e ott megfelelő hőmérsékletű termálvíz. Másrészt a szükséges, többtucatnyi engedély beszerzése egy sok-sok hónapos procedúra. Harmadrészt pedig a visszasajtolásról is gondoskodni kell – ez sok esetben több műszaki kihívás elé állítja a beruházót, mint maga a termálvíz kinyerése.

Ezenkívül meg kell említeni két olyan körülményt, amire a projekt szereplőinek semmilyen ráhatásuk nem volt: az egyik a koronavírus-járvány, a másik a pandémia után beköszöntő gazdasági helyzet. Utóbbi következménye egyrészt a visszaesés, másrészt az építőipari alapanyagok és munkák (az acélcsövektől az alvállalkozók díjazásáig) árának olykor kétszeres-háromszoros drágulása. E két körülmény után részben újra kellett tervezni a projektet – a műszaki megoldásokat, a beszerzést és a kivitelezést egyaránt. Mindezt úgy, hogy a rendszer tudása, kapacitása terén nem kötöttünk semmilyen kompromisszumot. Örömmel tölt el, hogy a nehézségek ellenére a fűtési idényre mindennel elkészültünk és teljes kapacitással tudjuk kiszolgálni Mosonmagyaróvár hőszolgáltatási igényeit. A geotermikus hőenergia szervesen kapcsolódik be a mosonmagyaróvári távhőszolgáltatás rendszerébe, így több mint 3600 háztartásba és 200 közintézménybe jut el a zöld­energia.

– Igazán hidegben, kemény fagyban még nem volt alkalmunk tesztelni a rendszert, ugyanakkor az előrejelzések alapján nagyságrendileg 0 °C-ig biztosan elegendő a fűtőmű által termelt hőenergia. Amennyiben az időjárás hidegebbre fordul, a MESZ (Mosonmagyaróvári Energiaszolgáltató Kft.) biztosítja a szükséges különbözetet – szögezte le a szakember. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ez az új szolgáltatás hogyan befolyásolja a távhő­árakat a Lajta-parti városban.

Dr. Lengyel Tamás szerint mivel a geotermikus energia jellemzően olcsóbb, mint a gázalapú fűtés, ez az árakban is visszaköszön. A lakossági fogyasztókat ugyanakkor ez nem érinti közvetlenül, hiszen ők a hatósági árszabályozás alapján fizetnek a fűtésért. Viszont áttételesen érezhető lesz a geotermikus energia kedvezőbb tarifájának hatása: hosszabb távon segít fenntartani a lakossági fogyasztók kedvezőbb rezsijét. A különböző önkormányzati intézményeknél, cégeknél viszont egyértelműbb a helyzet: olcsóbban vásárolnak energiát.