Fókuszban a csornai értékek

A közel egy évtized alatt számos rendezvényen, helyismereti sétán mutattuk be a helyi nevezetességeket, sőt, a Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola növendékei elkészítettek egy foglalkoztatófüzetet, melyben lerajzolták, hogyan látják szülővárosuk értékeit. A kiadvány segít megalapozni a közösséghez tartozás érzését, segít megbecsülni az épített és szellemi örökségünket.

Az értéktárba felvett közel félszáz érték közül néhány

A premontrei prépostság Nagyboldogasszony-temploma a Szent Mihály tiszteletére szentelt, mintegy 800 éve működő kolostor legfontosabb, központi része. Jelenlegi állapotában a XVIII. század végi, XIX. századi építészeti elemeket őrzi, jellegzetes harangtornya 1834-ben készült el. A templomban látható egy Csehországból hozott kegykép, a Szerecsen Madonna, amely 1790-ben „túlélte” a csornai tűzvészt, és számos csodás gyógyulás után búcsújáró hellyé tette településünket.

Csorna első plébániatemploma, melyet Szent Ilona tiszteletére szenteltek, az 1790-es nagy tűzvészben leégett. Helyette csak másfél évszázad múlva épült meg Wagner Mihály plébános kezdeményezésére, Körmendy Nándor tervei alapján – a napjainkban is sokszor csak „új templom”-ként emlegetett modern épület – a Jézus Szíve-plébániatemplom. Az épület a megye legnagyobb temploma, befogadóképessége meghaladja a győri püspöki székesegyházét is. A plébániatemplom oltár­freskójának elkészítését Élő Pál plébános kezdeményezte. A pályázat nyertese Nagy Sándor festőművész volt, aki 1943-ban fejezte be a munkát. A képen láthatjuk az égi trónus mellett az angyalokat és a szenteket. Feltűnik a régi csornai templom védőszentje, Szent Ilona, a magyar szentek csoportja és a premontrei rend megszervezője, Szent Norbert is. Alattuk kirajzolódik a pápai udvar, a papság és a hívők közössége. A freskó érdekessége, hogy azon a szentek mellett a kor jelentős csornai személyiségei is feltűnnek.

A csornai csata

1849. június 13-án hajnalban Kmety György vezette honvédek és huszárok megtámadták Franz von Wyss császári csapatait. A heves ütközetben egy puskagolyó végzett Wyss vezérőrnaggyal, akinek sírja is védett helyi érték. A vezérüket vesztett osztrák erők Bősárkány felé vonultak vissza. A csornai csata emlékét őrzik a Soproni út egy lakóházának kőkapuzatába épített ágyúgolyók, melyek mellett emléktábla is hirdeti a nap dicsőségét. Érdekesség, hogy a premontrei prépostság kerengőudvari kapuzatának belső oldalán szintén látható egy, a csatában kilőtt ágyúgolyó, illetve a Szent Antal-temetőben 1861-ben felállított emlékmű fémveretei is korabeli ágyúércből készültek. Szintén a csornai csata emlékét őrzi Kmety György honvéd ezredes Szent István téren található mellszobra. Kmety György eredetileg a császári hadseregben szolgált, majd 1848-ban a szerveződő magyar honvédség egyik tisztje lett. A csornai győzelme után tábornokká léptették elő. A világosi fegyverletétel után emigrált, és a Török Birodalom szolgálatában Ismail pasa néven küzdött az oroszok ellen. 1865-ben Londonban hunyt el. A szabadságharchoz kötődik még Laky Demeter premontrei kanonok emléktáblája is.

Az értéktár része néhány képzőművészeti alkotás is, például Fónyi Géza mozaikjai, Barabás László lakodalmas zománcképe, Schima Bandi kelyhe, Salló István fafaragásai és Szilágyi-Jéger Teréz, Horváth Róbert, valamint Németh­né Andorka Klára munkássága.

A rábaközi perec Csorna legkülönlegesebb étele. Az egyszerre nagy tömegben készített (100 tojáshoz 10 kg lisztet használtak) csemegéhez a kikevert tésztát dagasztották, fejszével verték, sodorták, fonták, kifőzték, szárították és sütötték, elkészítése 3 napig tartott. Tejjel, kávéval ma is kedvelt különlegesség.

Az idősebb csornaiak emlékeznek már csak az eredeti Vilmos parkra. A mai tűzoltóság területén elhelyezkedő park a két világháború között üde színfoltja volt Csornának. Az értéktárba való felvétellel emlékezünk a kertet létrehozó Kokas Lajos kórházigazgatóra.

A neves személyeket, szobrokat, épületeket és testületeket is tartalmazó értéktár kiemelkedő tételeit a megyerikumok között is megtaláljuk: premontrei apátság, csornai viselet, rábaközi perec, Ángyán Csilla fazekas, népi iparművész munkássága, Pántlika Néptáncegyüttes és a Drinóczy György premontrei szerzetes által a reformkorban összeállított, Sopron vármegye településeiről szóló leírás.