Alzheimer-világnap – Győr-Moson-Sopronban közel 10 ezer embert érint a betegség

A betegségben szenvedők hetven százaléka Alzheimer-típusú demens. Szeptember 21. az Alzheimer világnapja. 

– A világ legköltségesebb betegségéről beszélünk. A túlélés nem hosszú, a diagnózistól számítva 3–10 évről beszélhetünk. Ezért mindig felhívjuk a hozzátartozók figyelmét arra, hogy időben kezdjenek el megfelelő otthont keresni, mivel előbb vagy utóbb, de mindenképp huszonnégy órás felügyeletre fog szorulni az illető – mondta el dr. Varga Gábor pszichiáter, a győri Alzheimer Café vezetője. – Az átmeneti szakaszok a legveszélyesebbek, mivel ekkor az illető még látszólag képes önállóan elvégezni bizonyos napi feladatokat, de a realitással való kapcsolata már lecsökkent. Ilyenkor könnyen válhatnak szélhámosok áldozatává, de annak is jelentős a veszélye, hogy valamelyik gyógyszerüket túladagolják maguknak, mert elfelejtik, hogy már bevették a napi adagot. 

Sokévnyi kutatás ellenére sincsen olyan terápia vagy gyógyszer, mely képes lenne megállítani vagy visszafordítani a betegséget. Ajánlások vannak, amelyek lassíthatják a folyamatot. 

– Ebbe tartozik, hogy az illető fogyasszon minél több zöldséget és kevés glutént, valamint hogy lefekvés előtt három órával már ne egyen. Ez, plusz a szintén ajánlott 8–9 órás alvásidő egy 12 órás koplalási ciklust teremt, ami segíti az agyi sejtek anyagcseréjét. Fontos az is, hogy minél hamarabb felismerjük a betegséget. Vannak már olyan nyelvi programok, melyeknél a mesterséges intelligencia felismeri, ha az illető beszédében gyanús szótévesztések és hasonló nyelvi elemek vannak. 

Dr. Varga Gábor hozzátette, az ismeretségi körében 10-ből 10 embernek van valamilyen érintettsége a betegséggel. A személyiség fokozatos szétesése az elszenvedő mellett a hozzátartozókra is hatalmas terhet ró: az addig aktív családtag teljesítménye csökken, fokozódó érzékcsalódásokat tapasztal, nehezen mutatja ki érzéseit, vagy épp nehezen kezeli az indulatait, előfordulhat depresszió. Összességében egyre nehezebbek lesznek a hozzátartozók hétköznapjai is, ezért fontos, hogy ők is támo- gatást kapjanak, hogy érezzék, nincsenek egyedül. 

– A mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság terén még mindig évtizedekkel elmaradunk a nyugatabbi országoktól. Ám az utóbbi években tapasztal- ható némi javulás, de ez elsősor- ban a tanultabb, illetve a városiasabb társadalmi rétegre jellemző. Fokozottabb edukáció- ra lenne szükség e téren. A má- sik pozitív változás, hogy most már nem stigmatikus, pszichiátriai betegekkel azonos intézménybe kerülnek a demensek, hanem a szociális ellátás keretein belül alakítanak ki speciálisan rájuk szabott részlegeket.