A múlt tisztelete a jövő építéséért

Büszkék vagyunk múltunk értékeire, hiszen belőlük tudunk építkezni. Megőrzésük és továbbadásuk még inkább fontos egy olyan időszakban, amikor tőlünk távol álló szokások terjednek el. Bemutatásukkal ellensúlyozni szeretnénk azt a globális hatást, ami a világból ömlik ránk. Azonkívül, hogy büszkék vagyunk ezekre az értékekre, ezek azok, amelyek térségünkbe csalogathatják a turistákat is – szögezte le Németh Zoltán, a vármegyei közgyűlés elnöke.

A nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény kimondja, hogy nemzeti értékeinket fel kell tárni és meg kell őrizni a következő generáció számára. A nemzeti értékpiramis csúcsán a Magyar Értéktár áll, amely a hungarikumokat és a kiemelkedő nemzeti értékeket foglalja magában. Középszinten helyezkednek el a megyei értéktárak, valamint a külhoni nemzetrészi értéktárak, és az építmény erős talapzatát a települési, helyi értéktárak adják. A megye értékeinek feltárását, megismertetését és a megyetudat erősítését tűzte ki célul a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés, amikor 2013. június 14-én létrehozta a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárat és annak gondozására a megyei értéktárbizottságot, melynek elnökét, dr. Pető Pétert kérdeztük.

- Hogyan indult el az értékgyűjtés?
- Az értéktárbizottság célul tűzte ki, hogy a múltban gyökerező értékeink gyümölcsét átültesse a jelenbe, így lehetősségeink szerint továbbörökíthessük utódainknak. Hiszünk benne, hogy a vármegye értéke mindaz, amit több mint 110 év alatt felépítettünk, természeti szépségeinkből megmentettünk, mesterségeink eredményeként megformáltunk és hiedelemvilágunk alapján megőriztünk. Elhatároztuk, hogy elsősorban azokat a helyi jellegzetességeket kell feltárnunk, amelyek a közösségi identitás meg­erősítésére alkalmasak, amelyeket át lehet emelni a jelenbe és építkezni lehet belőle a jövőre nézve. 2015 Széchenyi István emlékéve volt. A megyei értéktárbizottság jelmondatát tőle választotta és azóta is használja: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn!” A megyei értéktárba az első évben 23 érték került be, és körülbelül negyven helyi értéktár alakult. Alapvető feladatunknak tekintettük, hogy a már létező települési értéktárakat megerősítsük és minél több helyen segítsük a megalakulását. Az emberek elkezdték saját közösségeikben is ajánlani az értékeket. Azóta megduplázódott a települési értéktárak száma, és a mai napig alakulnak újabbak a vármegyében. 2015-ben a Sokoró vidékén, 2020-ban a Szigetközben, majd a Fertő-tájon tájegységi értéktárak is alakultak. Eddig 116 értéket vettünk fel a megyei értéktárba.

- Milyen kincseket találunk a lajstromban?
- A legrégebbi értékünk talán a hédervári Árpád-fa, amely a X–XI. századból származhat. Az izotópos vizsgálatok szerint is több mint nyolcszáz éves a tölgyfa. A Szent László-herma később került ugyan Győrbe, de mint szakrális értékünk a XI. századból származik. Örülök annak, hogy az elmúlt tíz év munkájának köszönhetően a höveji csipke az idén hungarikum lett. Jó példa arra, hogy egy pici helyi érték hogyan válik nemzetivé. Az UNESCO szellemiörökség-listáján szereplő győri kékfestők pedig megmutatják, hogy egy családi tradíció hogyan gyökeresedik meg és válik reményeink szerint megyerikum után hungarikummá. Szanyból a megyei értéktárban jellemzően szakrális jellegű épített örökség szerepel, ugyanakkor ott van Rugli Dezső országosan nyilvántartott téglamúzeuma, amit a saját házában alakított ki. Példázza azt, hogy egy ember hogyan tud értéket teremteni úgy, hogy az túlmutat a településén. A megyei értéktáron belül létezik a gradistyei horvátok kincseinek gyűjteménye. Biztatjuk a német és roma kisebbségi önkormányzatokat is arra, hogy a kisebbségi értékeket is gyűjtsék.

- Honnan ismerhetjük meg az összegyűjtött anyagot?
- A megyerikum.hu honlapon részletesen meg lehet ismerni őket. Kiadtuk a „Négy vármegye kincsei” című könyvet, ami már az interneten is elérhető. Azért, hogy ne csak a falunapon jelenjenek meg a települések értékei, 2016 óta megrendezzük a nemzetiségi és megyei éréktárnapot. Először Kimlén, legutoljára Mosonmagyaróváron volt, ahol megjelentek helyi értéktárak és a kézműves értékek is. Hungarikumvetélkedőt szervezünk az általános iskola felső tagozatosainak és a középiskolásoknak, mert úgy látjuk, hogy az értékgyűjtést a fiatalokon és az időseken keresztül lehet a legjobban bevinni a családok tudatába. Ma már megyei értéknek lenni egyfajta társadalmi rangot is jelent. Bízunk abban, hogy ez így is marad!