Oltárok árulkodnak a történelemről – Hét év alatt újult meg a győri Szent Kamillus Római Katolikus Plébánia belső tere + Fotók

A templom oltárainak felújítása 2016-ban kezdődött. Először a mellékoltárok kerültek sorra, majd hátulról előre haladtak a szakemberek. Később a szószék következett, a főoltár restaurálása pedig 2019-ben kezdődhetett el mintegy 150 millió forintból. 

– Az egész templombelsőt, az oltárokat, a szószéket egykor átfestették barnára. A felújítást azért is kezdeményeztük, hogy világosabb legyen, mert a korábbi egységes barna szín miatt sok minden nem látszott rendesen – kezdte a felújítás történetét mesélni Berkes Gyula plébános.
– A rossz állapotban lévő szobrokat javították. Volt köztük olyan is, amit nem lehetett levenni, hanem helyben kellett restaurálni, újraaranyozni. Világosabb lett az oltár. Most már a híveknek is feltűnhet Szent Margit lábánál a láncra vert sötét színű ördög, amit sokáig nem vehettek észre, mert egybeolvadt a környezetével – folytatta Berkes Gyula plébános, aki 23 éve szolgál a Szent Kamillus Római Katolikus Plébánián. 

Mint mondja: nagyon büszke az elmúlt több mint két évtizedre. Voltak ugyan kisebb-nagyobb nehézségek, de sikerült olyan egyházközséget kapnia és kialakítania, amelyben nemcsak neki, hanem a Jóistennek is öröme telhet. 
A főoltár restaurálása három évig tartott. A szobrok között ott van Szűz Mária, a szerzetesek védőszentje, és Árpád-házi Szent Erzsébet is, aki éppen pénzt nyújt át egy koldusnak. Emellett találhatunk szobrot Szent Istvánról és Szent Lászlóról is. 

– A templomot 1776-ra építették meg a kamilliánusok. Most az épület új szőnyegezést is kap, ami jobban illeszkedik az elkészült főoltárhoz. Azt szoktam mondani, hogy egy plébános soha nem lehet megelégedve. Nem panaszkodhatom. Gyönyörű szép lett a templomunk, és örülök, hogy a hívek, főleg a gyermekek a nyári szünetben is folyamatosan látogatták a szentmiséket – tette hozzá a plébános. 

A munkálatok nagy részét Springer Ferenc festő-restaurátor és Szalay György faszobrász-­restaurátor végezték. A főoltár valószínűleg 1764-ben készülhetett, erről egy hátoldali felirat tanúskodik. Az is valószínű, hogy nem itt állították össze, hanem darabokban hozták ide, és 1772-ben építették össze. 

– Nem ide készült az oltár, erről a kisebb fűrészelési nyomok, a szerkezeti és díszítő­elemek is árulkodnak. A felül elhelyezkedő aranyozott díszek is olyanok, mintha nem ide készültek volna, ezeket tiroli faragómesterek készíthették. A munkánk során a főoltár felső részén szembesültünk azzal, hogy sok szerkezeti elemet jobb, ha nem mozgatunk meg. Csak a szobrok kerültek le, majd újra fel, míg a díszítőívek a helyükön maradtak – fogalmazott kérdésünkre Springer Ferenc festő-restaurátor. 

A főoltár közepén egy nagy festmény is van, ami Lellisi Szent Kamill halálát ábrázolja a lángoló szívvel. Amikor járták a csatatereket, Szent Kamill ruhájára vörös keresztet is festettek, így gyorsabban a sebesültekhez tudott érni, ápolni a sérülteket. A mostani betegeket segítő szervezet, a Vöröskereszt is innen vette át a nevét. 

– A festményt újra restauráltuk. A vászonhordozó jó állapotban volt, azt a ’80-as években felújították és megerősítették. A szövetet kiemeltük a keretből, ami összetekerve került a műterembe. A festményt egy firenzei festő készítette, Antonio Capacci. Művét négy részre lehet szétszedni, így könnyebb szállítani. A festményt megtisztítottuk, a lakkot eltávolítottuk, mert az az idők alatt kicsit megsárgult – árulta el a festő-res­taurátor.