Életre kelt telefon

Történt a minap, hogy az élet újra meglepett. Éppen szabadságomat töltöttem a Balaton partján. Ismerőseim tudják, hogy nem vagyok nagy telefonguru, és ha tehetem, a kezemben sincs az eszköz, ami sokaknak mint levegő, szükséges az életben maradáshoz. A reggeli kávém kortyolgatása közben mégis készülékemért nyúltam, és gondoltam, megnézem, kinek hiányzom. Aztán olyan történt, amivel még sosem találkoztam. Életre kelt a telefonom. 

A kijelzőn az asztalon lévő ikonokkal, alkalmazásokkal valaki vagy valami rám hozta a frászt. Egy területen, sávon helyezkedett el néhány alkalmazásikonom: mint például a Messenger, a galéria, a zeneikon, a beállítások és a nálam viszonylag gyakran használt Eredmenyek.com alkalmazás, melyen a sportesemények élő állásait szoktam figyelemmel követni. És hogy miként kelt életre a telefonom? 

Elég volt feloldani a zárat, és máris jókedvűen, kacarászva adta tudtomra: nem én vagyok a főnök. Önmagától belépett a Messengerbe, és elkezdett random üzenetet küldeni. Aztán hirtelen meggondolta magát, a galériába sietett, és néhány szép emléket görgetett át előttem, hogy emlékezzem az elkészített fotóimra. Pár másodperc múlva egy friss és üdítő Kowalsky-zeneszám üvöltött a hangszóróból, az életre kelt telefon ugyanis belépett a zenelejátszóba, és kedve szerint választott egy nótát a hihetetlen szituáció- hoz. Aztán az eredményekhez sietett és megmutatta az albán foci legfrissebb történéseit. 

Mire nem képes a telefon, ugye? Én már új készülék vásárlását fontolgattam, aztán mint utólag kiderült, egy teljes körű frissítéssel minden megoldódott... 
Olcsón megúsztam, azt hiszem.