Küzdenek a települések Győr-Moson-Sopronban az elhagyatott ingatlanok ellen

A katasztrófavédelem lapunk kérdésére elmondta, nem csak esztétikai deficit az ilyen telek. Tűzvédelmi szempontból sem elhanyagolható mértékű kockázatot vállalnak azok az ingatlantulajdonosok, akik különböző növényi és egyéb éghető hulladékot halmoznak fel.

Hasonló problémát jelent a gondozatlan kert vagy a növényzettel benőtt terület is, ha a növények elszáradtak. Elég egy szikra és lényegében a teljes éghető növényzettel beborított terület kiéghet. A száraz, illetve nyári időszakokban, illetve azokat követően nem véletlenül válik országszerte magassá az avar-, illetve bozóttüzek száma. 
De ki és hogyan tudja rávenni a tulajt, hogy változtasson? 

Horváth Gyula győrszemerei polgármester elmondta: ugyan előbb csak kérnek és figyelmeztetnek, de történt olyan, hogy kétszázezer forintig is felszökött a bírság. 

– Ha kapunk egy jelzést vagy tudunk ilyen ingatlanról, a jegyző kimegy, lefotózza és küld egy figyelmeztetést a tulajnak, hogy a terület nem felel meg a településünk ezt szabályozó rendeletének. Adunk időt, de ha nem cselekszik az illető, érkezik egy kisebb bírság. Egyeztetünk, felszólítjuk többször is, de ha semmi hatása, akkor a bírság szorzókkal növekszik. Van olyan, aki megvásárolt egy területet fillérekért és vár, hogy majd aranyáron eladja. Befektetés neki, mégis évről évre könyörögni kell a kaszálásért. Legrosszabb esetben kényszervágást rendelünk el és kiszámlázzuk neki. 

A Település Arculati Kézikönyv és a helyi rendeletek minden önkormányzat honlapján elérhetőek és lehet belőlük tájékozódni a helyi szabályokról, de nem mindenütt térnek ki a gazosodás mértékére. 

– A dokumentumaink a köztisztaságról rendelkeznek – mondja Ágfalva polgármestere, Pék Zsuzsanna –, illetve arról hogy az ingatlan ötméteres körzetében az ingatlantulajdonos köteles rendben tartani a területet. De hogy a saját portáján ki mit csinál, ahhoz sok közünk nincs. Ha az elhanyagoltság közegészségügyi szempontból aggályos, fordulhatunk a Nébihhez. Parlagfű esetében is tudunk lépni: felszólítjuk a tulajt, hogy végezze el a kaszálást. Ha nem teszi, továbbjelenthetjük a problémát a kormányhivatal felé. De hogy a területen a fű milyen magas, azzal nincs mit tenni. Egyébként dombos területeken a villámárvizek kialakulásától még óv is a növényzet. 

A településvezető elmondta, náluk is van a főutcán romos épület, de mivel nem fenyeget az összedőlés veszélye, az építési hatóság nem tud eljárni, az önkormányzatnak pedig nincs jogköre. 

– Kifogásolhatjuk településképi szempontból, de valljuk be, hogy több tízmillió forintért elbontatásra kötelezni egy családot abszurdum. Rengeteg idős ember él a falvakban, sok esetben egyedülálló asszonyok, 30–40 ezer forintos havi juttatással. Nem lehet elvárni mindenkitől, hogy focipálya minőségű gyepe legyen, mert se anyagilag, se fizikálisan nem képes rá, és ezért méltánytalan büntetni, azt gondolom. 

Kóbor Attila, Győrújbarát polgármestere arról számolt be, hogy van olyan ingatlan, amely esetében nem csak többfelé darabolódik a tulajdonjog, a tulajdonosok közül többen külföldön élnek, így meg van kötve az önkormányzat keze. – A telekre nem léphetünk be, a kerítésig természetesen ellátjuk a kaszálást, hogy a járdán el lehessen járni. 
Megoldás nincs. Pedig az érintett telekért nagy kár: az egyik fő útvonal mellett fekszik a településen, alsó hangon is negyvenmillióra becsüli a polgármester a telek árát, amin most egy rom áll összedőlt kerítéssel, és a ház magasságával vetekedő ecetfák. Szomorú látvány egy egyébként jól prosperáló település népszerű utcájának frontján.