2023.07.13. 11:42
A tatai hazánk egyik legöregebb zsidó temetője, mintegy 250 éve temetnek ide
A városháza dísztermében tartottak sajtótájékoztatót július 10-én „A tatai zsidó temető és 18–20. századi sírköveinek tudományos vizsgálata” című projektről, amely az elmúlt másfél évben a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MZSÖK) pályázati támogatásával valósult meg. Bevezetőt mondott Rigó Balázs, Tata alpolgármestere, a projekt keretében megvalósult kutatást Simonik Péter (Széchenyi István Egyetem Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszéke) és Kerti Katalin (Goldberger Alapítvány) ismertette.
Az eseményen Michl József, Tata polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, hogy az elmúlt esztendőkben folyamatosan zajlott a tatai zsidó temető megújítása, ennek a része volt a halottasház, majd a kerítés és a sírkert megújítása, most pedig azoknak az emlékével is méltóképpen foglalkozhatnak, akik itt vannak eltemetve.
Tata máig épségben meglévő és működő izraelita temetője az egykor itt élt zsidó lakosság nagy számára és jelentőségére utal, hiszen itt élt a régi Komárom vármegye legnagyobb lélekszámú zsidó közössége. A temetőt a XVIII. század óta a mai napig használják, így a helyi zsidóság mintegy 250 éves története rekonstruálható a síremlékekből. 2022 őszén a piarista rendházban rendeztek konferenciát arról, hogy készül a tatai zsidó temető sírköveinek adattára és katasztere. Kerti Katalin, a Goldberger Alapítvány kurátora, a projekt szakmai munkacsoportjának tagja elmondta: – A tatai hazánk egyik legöregebb zsidó temetője, a magyar zsidó temetők közül ma itt található a legtöbb, XVIII. században keletkezett, eredeti helyén álló síremlék, valamint az ország legrégebbi, eredeti helyén álló sírköve is. Tata egyik nagyon komoly értéke ez a temető, mágikus hely, ahol lehet érezni a XVIII. század elejének-közepének hangulatát, elsősorban az „A” parcellában amely már 1740-től emberek örök nyughelye. A temető XVIII. századi sírköveit Goldberger Izidor egyszer már leközölte 1922-ben héber nyelven, aminek a fordítása a mi tanulmánykötetünkben fog megjelenni először.
A projekt során nem csupán a XVIII. századi, hanem a temető összes sírkövét sorra vették. A témával kapcsolatban viszonylag kevés információ maradt fent, bár több helytörténeti munka is foglalkozott vele korábban. A mostani kutatás azonban egy egészen átfogó, részletes képet ad a helyszín történetéről, a síremlékekről, az ott eltemetettekről.
Simonik Péter, a Széchenyi István Egyetem Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszékének oktatója tájékoztatott arról, hogy a projekt céljai között szerepelt a temető történetének feldolgozása, Goldberger Izidor 1922-ben kiadott kötetének fordítása, a sírfeliratok leírása, adatainak rögzítése, valamint az elhunytakra vonatkozó anyakönyvi bejegyzések gyűjtése. Simonik Péter hozzátette: az elmúlt 15 hónapban zajló kutatási munkát segítette az, hogy a temető sírkövei döntően jó állapotban vannak.
A projekt tervezése 2021-ben kezdődött, és még abban az évben felvették a kapcsolatot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal (MZSÖK) és egyeztettek az önkormányzattal is, a város pedig felvállalta a projekt koordinálását. 2021 végén létrejött a négyfős szakmai munkacsoport, melynek tagja dr. Balogh István, Simonik Péter, Mislovics Erzsébet és Kerti Katalin. 2022-ben benyújtották a pályázatot, amellyel támogatást nyertek, és elkezdődhetett munka. A kutatás végeredményeként 88-féle adatot rögzítettek 1841 emberről, amely összességében 150.000 adatot jelent. A cél az, hogy ez az adatbázis kereshető formában a jövőben felkerüljön majd több online felületre is.