Adattár készül a sírkövekről

2023.07.13. 11:42

A tatai hazánk egyik legöregebb zsidó temetője, mintegy 250 éve temetnek ide

A városháza dísztermében tartottak sajtótájékoztatót július 10-én „A tatai zsidó temető és 18–20. századi sírköveinek tudományos vizsgálata” című projektről, amely az elmúlt másfél évben a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MZSÖK) pályázati támogatásával valósult meg. Bevezetőt mondott Rigó Balázs, Tata alpolgármestere, a projekt keretében megvalósult kutatást Simonik Péter (Széchenyi István Egyetem Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszéke) és Kerti Katalin (Goldberger Alapítvány) ismertette.

Kiss T. József

Az eseményen Michl József, Tata polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, hogy az elmúlt esztendőkben folyamatosan zajlott a tatai zsidó temető megújítása, ennek a része volt a halottasház, majd a kerítés és a sírkert megújítása, most pedig azoknak az emlékével is méltóképpen foglalkozhatnak, akik itt vannak eltemetve. 

Tata egyik komoly értéke az izraelita temető. A temető gondnoka Csákányné Piroska. Fotó: Kiss T. József

Tata máig épségben meglévő és működő izraelita temetője az egykor itt élt zsidó lakosság nagy számára és jelentőségére utal, hiszen itt élt a régi Komárom vármegye legnagyobb lélekszámú zsidó közössége. A temetőt a XVIII. század óta a mai napig használják, így a helyi zsidóság mintegy 250 éves története rekonstruálható a síremlékekből. 2022 őszén a piarista rendházban rendeztek konferenciát arról, hogy készül a tatai zsidó temető sírköveinek adattára és katasztere. Kerti Katalin, a Goldberger Alapítvány kurátora, a projekt szakmai munkacsoportjának tagja elmondta: – A tatai hazánk egyik legöregebb zsidó temetője, a magyar zsidó temetők közül ma itt található a legtöbb, XVIII. században keletkezett, eredeti helyén álló síremlék, valamint az ország legrégebbi, eredeti helyén álló sírköve is. Tata egyik nagyon komoly értéke ez a temető, mágikus hely, ahol lehet érezni a XVIII. század elejének-közepének hangulatát, elsősorban az „A” parcellában amely már 1740-től emberek örök nyughelye. A temető XVIII. századi sírköveit Goldberger Izidor egyszer már leközölte 1922-ben héber nyelven, aminek a fordítása a mi tanulmánykötetünkben fog megjelenni először. 

A projekt során nem csupán a XVIII. századi, hanem a temető összes sírkövét sorra vették. A témával kapcsolatban viszonylag kevés információ maradt fent, bár több helytörténeti munka is foglalkozott vele korábban. A mostani kutatás azonban egy egészen átfogó, részletes képet ad a helyszín történetéről, a síremlékekről, az ott eltemetettekről. 

Simonik Péter, a Széchenyi István Egyetem Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszékének oktatója tájékoztatott arról, hogy a projekt céljai között szerepelt a temető történetének feldolgozása, Goldberger Izidor 1922-ben kiadott kötetének fordítása, a sírfeliratok leírása, adatainak rögzítése, valamint az elhunytakra vonatkozó anyakönyvi bejegyzések gyűjtése. Simonik Péter hozzátette: az elmúlt 15 hónapban zajló kutatási munkát segítette az, hogy a temető sírkövei döntően jó állapotban vannak. 

A projekt tervezése 2021-ben kezdődött, és még abban az évben felvették a kapcsolatot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal (MZSÖK) és egyeztettek az önkormányzattal is, a város pedig felvállalta a projekt koordinálását. 2021 végén létrejött a négyfős szakmai munkacsoport, melynek tagja dr. Balogh István, Simonik Péter, Mislovics Erzsébet és Kerti Katalin. 2022-ben benyújtották a pályázatot, amellyel támogatást nyertek, és elkezdődhetett munka. A kutatás végeredményeként 88-féle adatot rögzítettek 1841 emberről, amely összességében 150.000 adatot jelent. A cél az, hogy ez az adatbázis kereshető formában a jövőben felkerüljön majd több online felületre is. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában