Mesélnek a földben rejtőző bombák Győr-Moson-Sopronban

• Riportunkban a tűzszerészek megyénkbéli találatait ágyaztuk be a történelem narratívájába.
• A legtöbb bejelentés Fejér és Pest vármegyéből, Budapestről és Veszprém vonzáskörzetéből érkezik de nincs régió, ahonnan ne érkezne minimum évi többtíz robbanótesttel kapcsolatos bejelentés. 

„A” és „B” kategóriás helyszín

A tűzszerészekhez érkező bejelentéseket először kategorizálni kell: a szakemberek megállapítják, hogy „A” vagy „B” kategóriás helyszínről van-e szó. Az előbbibe a soron kívüli, az utóbbiba a 30 napon belül végrehajtandó szakfeladatok tartoznak.

Soron kívüli mentesítést kell elrendelni, ha a robbanótestet lakóépületben, oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi vagy más közintézmény területén, vízi vagy szárazföldi útvonalon, közforgalmú repülőtéren, közterületen, vízi létesítmény belső védőterületén lelték fel, és a vízszolgáltatást akadályozza. Egyéb alapos ok is vezethet azonnali mentesítéshez. Az többi esetben a területet el kell keríteni, „Robbanásveszély!” felirattal ellátni. A tűzszerész és folyamőr ezred katonái néhány napon belül a „B” kategóriás helyszíneket is mentesítik.

Bejelentések Győr-Moson-Sopronból

Győr-Moson-Sopron vármegyéből 2020-ban 12 „A” és 72 „B”, 2021-ben 13 „A” és 49 „B”, 2022-ben 11 „A” és 40 „B”, 2023-ban pedig eddig 6 „A” ás 10 „B” kategóriás bejelentés érkezett alakulatunk tűzszerész ügyeletére.

A második világháború vége óta hatástalanított milliós nagyságrendű robbanótest azt sugallja, hogy bőven lehetnek még a talajban és élővizeinkben ilyen eszközök. Jellemzően az építkezések földmunkáikor és mezőgazdasági tevékenységek – akár konyhakerti kapálás, ásás – során kerülnek elő. – tájékoztatott a lapunkat az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred.

Győr '44-es bombatámadása

Áldozó István, a vármegyei levéltár főlevéltárosa azt mondta, a tűzszerészeknek bejelentett mindegyik találat az 1944-45-ös harci cselekményekhez kapcsolódott. – Megyénkben két komolyabb akció indult, 1944-ben volt az első a tizenötödik amerikai hadseregnek voltak a támadásai, annak elsősorban a hadiüzemek voltak a célpontjai, gondolhatunk az április 15-i Győrt ért bombatámadásra, vagy a november 17-én történtekre, ami sok halálos áldozatot követelt.

Az amerikaiak nappal bombáztak és konkrét célpontot tűztek ki, hadiüzemeket, vasúti csomópontokat. Szeptember 20-án Hegyeshalom is ezért került a figyelmük középpontjába. A Britek pedig éjszakai bombázásokat hajtottak végre és elsősorban a Dunán, hiszen akkor még nem voltak kőolajvezetékek, Romániából a folyón szállították a nyers olajat, ezt igyekeztek akadályozni. Ezért lehet, időnként a mágnes horgászoknak váratlan fogása.

Tápszentmiklósi ügy

Legutóbb Tápszentmiklósról érkezett rendőrségi bejelentés a tűzszerész ügyeletre. Építési munkálatok során bukkantak feltételezett robbanóeszközre. A helyszínre érkező tűzszerész járőrparancsnok megállapította, hogy az eszköz egy kilőtt állapotú, német, 81 mm-es repesz aknavetőgránát, letört gyújtószerkezettel. A katonák a honvédség központi gyűjtőhelyére szállították későbbi megsemmisítésre. Ebből a típusból tavaly nagyjából ezer darabot kezeltek a tűzszerészek. 

Áldozó István azt mondja, ezt a gránátot elsősorban harckocsik ellen vetették be, nagy ritkán repülőgépek ellen. – A második hullámban 1945-ben a front átvonulásakor maradhatott ott. 1945 márc 6-16 között tartott a Tavasz ébredése hadművelet, amikor visszaszorították a németek a szovjeteket, egy ötven kilométerre, csak kimerült a németek, magyarok üzemanyagkészlete. 16-ával megindult az elsöprő szovjet Bécsi támadó hadművelet, ami március 26-án érte el megyénk területét, Tápszentmiklóst is, az a német aknavetőgránát onnan való. Akkoriban a német hatodik SS páncélos hadsereg védte a Dunántúlt a Balatontól a Duna vonaláig. Elsősorban a harckocsik ellen használták, nagy ritkán repülőgépek ellen.

Messerschmittek

Mecsérről szállítottak el a tűzszerész alakulat a közelmúltban 2 db 8 mm-es Mauser lőszert, illetve 2 db német Mauser puskát Vác Központi Gyűjtőhelyére. Ezt a lövedéket használták kézi géppuskákba, de a Messerschmitt vadászgépek szárnyába épített géppuskába is.

Így akár repülőgépből is kilőhették. Március 31 és április 1 körül maradhatott ott, amikor a szovjet előrenyomulás történt Mosonmagyaróvár irányába. Győr már elesett március 29-én. A német védekezésből vagy ellentámadási kísérletből származik.

A révfalui Torkos kastély tragédiája

Sopron külterületére, erdős részre riasztották a tűzszerészet katonáit, mert egy feltételezett robbanóeszköz került elő. A kiérkező járőrparancsnok vizsgálata szerint egy 4 cm-es lőtéri nyomjelzős lövedéket találtak nem kilőtt állapotban. – Sopron térségét az SS hatodik páncélos hadseregének harmadik hadteste próbálta védeni. – mondta a szakértő – A nyomjelzős lövedék arra való, hogy a vezető pilóta megjelölje a célpontot a következőknek. Így irányították a bombázók bevetését.

Ahogy mondja, sajnos gyakori volt, hogy a hazafelé kanyarodó pilóta valahol kioldotta a bombáját, hogy könnyebben tudjon menekülni. – A jóindulatán múlt hogy mezőn, vagy lakott területen tette. November 14-én pont a Torkos kastélyt találták el Révfaluban, ahova sokan menekültek, és a vöröskeresztesek ápoltak ott sebesülteket és a légópince ajtaja is beszakadt. Az időjáráson múlt: az amerikaiak bevetésen voltak, a cél Bécsújhely volt, de Magyaróvártól nyugatra köd volt, nem találták a célpontot, visszafordultak. Üldözni kezdték őket, és ezért oldották ki Győr felett a bombát.

Ahol még lehetnek bombák

Úgy gondolja Áldozó István, hogy Győr és Győrszentiván határában, ahol a repülőtér volt, még jó eséllyel előfordulhat lövedék, vagy robbanóanyag, mert ott komoly hadműveletek folytak, illetve a folyó és tómedrekben. – Székesfehérvár hétszer is gazdát cserélt, a legnagyobb harcok a Velencei tó és Balaton környékén történtek. Így könnyen strandolhatunk lövedék, bomba felett. Azonban ahogy az a tápszentmiklósi találat esetén is történt ha eddig nem robbant fel, jó eséllyel sérült a gyújtószerkezet.