Georadarral kutatják az észak-komáromi Öreg- és Újvár alatti területeket

Az itt alkalmazott technológiáról és az eddig elért eredményekről számolt be a napokban a Sine Metu Polgári Társulás és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a vár tövében, a Ferdinánd-kapunál. Közös kutatásuk célja, hogy kiderüljön, van-e értelme további munkálatokat folytatni a területen, hiszen a XIX. században felépült erőd alatt még ott vannak a középkori épületek maradványai. Kérdéses azonban, hogy mennyire semmisültek meg a falak az azóta eltelt évszázadokban. 

Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a várban már két hónapja tartanak a vizsgálatok és most látták elérkezettnek az időt, hogy hírt adjanak mindarról, amit felfedeztek. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munka nem áll meg, hiszen mintegy 1 hektáros területet monitoroznak. 

Dr. Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Igazgatósága régészeti főigazgató-helyettese Komárom történelmi jelentőségéről beszélt, kiemelve, hogy a város mindig is fontos szerepet játszott, már a római korban is az egyik legfontosabb átkelő volt, a Római Birodalom négy légiója közül itt állomásozott egy, mely köré jelentős város épült. A főigazgató-helyettes számára a közös munka egy személyes időutazást is jelent, ugyanis a szakember 30 esztendővel ezelőtt első régészeti gyakorlatát Brigetióban végezte. 

Kovács Loránd Olivértől, a MNM Nemzeti Régészeti Igazgatósága tudományos igaz- gatójától lapunk megtudta, hogy jelenleg tíz kutatási projektjük van, ezek közül is kiemelkedik a komáromi, ami egy határon átívelő prog- ram. Az elért eredményeket kiállítások, tudományos kiadványok formájában tárják a közönség elé. A munkájuknak köszönhetően Közép-Európa európai szinten is láthatóvá válik. 

Dr. Stibrányi Máté, a MNM műszeres felderítési osztályvezetője vezeti az észak-komáromi csapatot, tőle magáról a technológiáról és az első eredményekről hallhattunk. „A georadaros mérések előnye, hogy – bizonyos korlátokkal – »beleláthatunk« a földbe, az általunk használt eszköznek köszönhetően 2–2,5 méteres mélységig. Egy többcsatornás radart használunk, ami jobb felbontású, részletesebb képet ad, mint az egycsatornás radarok” – fogalmazott az osztályvezető. 

Az elmúlt két hónapos munkának köszönhetően épületek nyomait fedezték fel, melyek a XIX. századi erőd előtt keletkeztek, pontos korukat és funkciójukat azonban a kvados magnetométer nem tudja megállapítani, de feltételezhető, hogy nagy részük a középkorból származik. Az már most biztos, hogy a belső várban érdemes további vizsgálatokat végezni, itt ugyanis a radar egy nagy kiterjedésű épület képét mutatja. A munka nem áll le, jelenleg az Újvár udvarán lévő betonplaccot térképezik fel, majd szeretnének kutakodni az északkeleti területeken és lehetőség szerint a pincékben is.