Kápolnát avattak Észak-Komáromban - Böjte Csaba a fiataloknak mondott imát

Észak-Komáromban ma már lakótömbök állnak az egykori rác temető helyén. A rácok (pravoszlávok) meghatározó szerepet töltöttek be a város életében, például a mai Nádor utca nekik köszönhetően készült el. Ebben a temetőben lelt örök nyugalomra az a Domonkos János kereskedő, akiről Jókai Mór Az arany ember című regényben Tímár Mihályt megformálta. 
A rácok temetőjét a múlt század ’70-es éveiben felszámolták, de a kápolna, ami az Aranyember-kápolna nevet kapta, fennmaradt. Idővel az enyészeté lett, a romos épület már nem a hit központja volt, sokkal inkább a hajléktalanoké és a kábítószerrel élőké. 

Keszegh Béla polgármester, a rendezvény fővédnöke ironikusan meg is jegyezte a március 16-i átadón, hogy az élet jelei csak akkor mutatkoztak benne, amikor egy fa nőtt ki a tetején. 
Szerencsére jöttek a tenni akaró emberek, akik megmentették az épületet a teljes pusztulástól. 

„Több szempontból is szimbolikus értéket közvetít a kápolna. Szeretnénk, ha a jövőben egyfajta zarándokhellyé válna, annak példájává, hogy a szeretet összetart. Hiszen a városban mindig jól megfértek egymás mellett az emberek” – fogalmazott a városvezető. 

A tevékeny ember pedig Ryšavý Boldizsár városi képviselő volt, aki az önkormányzat támogatását is felhasználva felújíttatta az ingatlant, majd arra kérte a római katolikus, a református, az evangélikus, a baptista egyházak és a zsidó hitközség képviselőit, hogy válasszanak 17–17 imát, amiket a pravoszláv imákkal együtt a kápolna belsejében helyeztek el. Így kapta az Aranyember-­kápolna a 100 ima kápolna nevet. 

„A közösség összetartásában meghatározó az ima ereje” – vélekedett Ryšavý Boldizsár. „Legyen ez a kápolna az összetartozás jelképe, vallási, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Legyen a remény helye örömben, bánatban. Legyen ez a hely azoké, akik gyermekért, egészségért imádkoznak, vagy a gyászukat szeretnék enyhíteni” – fogalmazta meg a kezdeményezés lényegét az ünnepségen Árvai Renáta műsorvezető. Az eseményen jelen volt Laki Irén, akinek nagyszülei, Pavlicsek Lajos és Marika 22 évig, a rác temető felszámolásáig gondozták azt. Elmondta, valójában a kápolna nem az arany emberé, hanem a Budai családé volt, őket helyezték ott végső nyugalomra. 

Az ünnepségen a történelmi egyházak helyi vezetői mondtak áldást, elsőként Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke, majd Fazekas Zsuzsanna református lelkész, aki egy személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal. Elmesélte, hogy pár éve meleg ételt hoztak a romok közt otthonra lelt hajléktalanoknak, most pedig Isten kegyelméből a romok újjáéledtek. Jana Horcáková evangélikus lelkész kiemelte, hogy Észak-Komáromban évszázadok óta élnek békében egymás mellett a különböző nemzetiségek és egyházi felekezethez tartozók. Balogh István, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Judaisztikai Intézetének vezetője kiemelte: a felekezetek testvériségének üzenetét hordozza a hely. Kakaš Zoltán baptista lelkész megköszönte, hogy Jézus közbenjárásával megszületett az ima kápolnája. 
A kápolnában elhelyezett 102 ima után Böjte Csaba ferences rendi szerzetes fohászának üzenete elsősorban a fiatalokhoz szólt, akiknek azt kívánta, hogy találják meg egymást, alapítsanak tiszta, őszinte szerelemben családot. Beszélt arról is, hogy Székelyhídon elkészült a kilenc­állomásos Szerelem tanösvény, majd hozzátette: Észak-Komáromban is létrehozhatnának a kápolna melletti területen hasonlót. „Merjünk az élet mellett dönteni, merjük hordozni az életet” – hangzott Csaba ­­testvér imája.