Áldozatok emléknapja: az egyház lett a legnagyobb ellenség a kommunista hatalom szemében

1945-ben egyik megszállásból a másikba kerül Magyarország. November 4-e fontos dátum, amikor a választáson a kisgazdapárt 57 százalékot ér el. Ez pofon vágja a moszkovita vezetést, élükön Rákosi Mátyással. Levonják a következtetést, hogy egy demokratikus rendszerben nincs esélyük megragadni a hatalmat, és rádöbbennek, hogy a társadalmat szervező erő az egyház. Megkezdődik egy először még szervezetlen, majd ’48-ra nagyon jól szervezett politika, amely az egyháznak mint intézménynek a megtörésére és a vallásos világnézet ellehetetlenítésére irányul.

A nyílt támadások első csúcspontja a pócspetri per 1948 júniusában, mely egyenesen vezet Mindszenty bíboros meghurcolásáig. – Az iskola kényszerű államosítása ellen összegyűlnek a pócspetriek, eldördül egy lövés, és egy rend­őr meghal. A falusiakból az ÁVO veréssel kényszerít ki olyan vallomásokat, melyek a plébánost felbujtással, a jegyzőt pedig gyilkossággal vá­­dolják. 

A szabolcsi településen statuált példát a hatalom. Úgy tematizálták a történteket, hogy a fekete reakció, azaz az egyház a gyilkosságtól sem riad vissza hatalmát védve, és mindemögött Mindszenty áll. 

A borzalmak ellenére a településről már a következő évben két kispap indult teológiai tanulmányokra, és a következő években még hat, köztük Veres András is. A megyéspüspök úgy emlékszik, nagy tabu övezte az eseményeket. 

– Egészen gimnazista ko­­romig semmit sem tudtam a Pócspetriben történt iskolaállamosításról. Bár utólag visszagondolva sejthettem volna, hogy miért hallgatnak el a felnőttek, ha a beszélgetés erre az időszakra terelődött. Egyik gimnáziumi tanárom érdeklődése után kérdeztem meg a szüleimet, mi történt 1948-ban a faluban. Ők elmondták mindazt, amit ők erről tudtak. Megneveztek néhány általam is jól ismert személyt, akik bár nagyon óvatosan – miként ez az Ember Judit által rendezett dokumentumfilmből is kiderül –, de szólni mertek a történtekről. Az akkori hatalom koncepciós pert indított azok ellen, akik az iskola államosítását nem kívánták. Legfőbb bűnösöknek a falu plébánosát, Asztalos Jánost és az aljegyzőt, Királyfalvi Kremper Miklóst tették. Gyakorlatilag az egész falut statáriális eljárás alá vonták, nagyon sokat szenvedtek. 

A Mindszenty-üggyel nem fejeződik be az egyház üldözése, ahogy azt Földváryné Kiss Réka mondja. Folyik az egyház erkölcsi lejáratása, tömegbázisának megtörése, a papok és szerzetesek bebörtönzése, internálása. – ’50-ben felszámolják a legtöbb szerzetesrendet. A megmaradt helyeken is teljes a megfigyelés, beépülés, bizalmatlanságkeltés. 

A korszak szerzetesrendeket érő hatásait az új, Pannonhalmi Szamizdat című dokumentumfilm mutatja be, melyet február 25-én, szombaton délután vetítenek le először a Duna Televízióban 15 óra 55 perctől. Petényi Katalin és Kabay Barna filmje eddig ismeretlen dokumentumok alapján mutatja be a pannonhalmi bencések és a kolostor szociális otthonában élő jezsuiták, ciszterek, ferencesek életét a kommunista diktatúra éveiben. A történelmi eseményeket dr. Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát, a bencés rendtörténet kutatója foglalja össze a filmben. Beszervezések és lehallgatókészülékek egy­aránt előfordultak a monostorban. 

Mécs László és Sík Sándor üldözött írók verseinek sokszorosításán túl lelkiségi brosúrákat is nyomtattak titokban a könyvkötő műhelyben és adtak tovább Budapestre, ahogyan Várszegi Asztrik főapát fogalmaz, „hogy reménységet közvetítsünk egy teljességgel ateista világban”. 

– Amikor ezek a szamizdat lelkiségi iratok kikerültek, akkor mind a bencésekre, mind a szociális otthon munkájára felfigyeltek. A Feledy fedőnevű ügynök azt az utasítást kapta, gyűjtse össze az iratokat. Ezután 1963. június 11-én a gimnáziumi tedeum mise után megjelent Baj László kormánybiztos és Szaló János győri ÁEH-megbízott, hogy a könyvkötő műhelyről kérdezzék a diákokat és tanárokat. 

A főapát ellen próbálták hangolni a szerzeteseket. – A rend próbatétele és keresztre feszítése Legányi Norbert főapát eltávolítása volt, és az azt követő három év, amelyben megpróbáltak minden fronton manipulálni, hogy a következő főapátválasztás az Állami Egyházügyi Hivatal elvárásainak megfelelőképpen alakuljon. 

Mégis ebből a veszélyes hatvanas évekbéli időszakból indul el a pannonhalmi Szent Három Nap húsvéti gyülekezete. – Máig több száz vendég zarándokol ilyenkor Pannonhalmára, hogy együtt ünnepeljen velünk – mondja Várszegi Asztrik emeritus főapát.