Chilében kezdett új életet a győri nyomdász

Sokan ábrándoznak arról, hogy új életet kezdenek. Magyar László Róbert 16 évig dolgozott egy győri nyomdában, mielőtt néhány héttel ezelőtt megvalósította volna régi álmát és egyetlen hátizsákkal elutazott Dél-Amerikába, Chilébe. A tengerparti Antofagasta városát választotta új otthonául, egy szegénynek számító térséget. Az egzotikus helyen spanyolt szeretne tanítani és közben blogot vezet élményeiről.

Gyurina Zsolt

Magyar László Róbert blogot vezet chilei élményeiről.

Antofagasta Chile északi részén fekszik a Csendes-óceán partján, 1100 kilométerre a fővárostól, az azonos nevű tartomány és régió székhelye, az ország ötödik legnagyobb városa 380 ezer lakosával. Az Atacama-sivatag a város határainál kezdődik, az éghajlat száraz. Fő ipari tevékenységei szorosan kapcsolódnak a rézre és nitrátokra épülő bányászathoz. A várostól 220 kilométerre északkeletre található a világ legnagyobb külszíni fejtésű rézbányája. Ide érkezett meg Győrből Magyar László Róbert, miután március végén feladta addigi életét.

Hátizsákkal Chilébe

– Tizenegy évig dolgoztam Győrben egy alagsorban, ahova fény elvétve jött be a koszos ablakokon, később a saját irodámban – kezdi történetét.

– Ám ahhoz, hogy ne legyek átlagos, nem átlagos helyre kellett jönnöm. Nem búcsúztam senkitől, mert ha valaki azt mondja, hogy ne menj, nem jöttem volna. Nem vettem jegyet visszafelé, és csak csekélyke pénzt hoztam magammal. Kockáztattam. Egy hátizsákba pakoltam össze mindent, amire szükségem van: néhány ruha, könyv, egy számítógép. Ez mindenem, és nagyon jó így, hogy nincs másom. Ha mennem kell, könnyen viszem magammal – osztja meg velünk.

Az emberek közvetlenek, de többségük nem él jómódban Chilében, a házak sem a gazdagságról tanúskodnak, tapasztalta a győri fiatalember.

Blogot vezet

Magyar László Róbert Antofagasta Sector Norte negyedében bérelt egy szobát. Jól beszél spanyolul, így úgy döntött, hogy magyarul és spanyolul blogot vezet élményeiről, az oldal az elhungaro.net alatt érhető el. Másfél hét alatt döntötte el: neki a sivatag és az óceán közötti Antofagastában serken az új élet.

A város az óceán partján fekszik – amely nevéhez hűen valóban csendes, alig vannak hullámai. A víz miatt éjszaka sincs hideg, nappal pedig erősen tűz a nap. Tervei szerint spanyolt tanít. Írni kezdett, elkészült egy novellával egy chilei pályázatra. A győri férfi blogját olvasgatva számos tanulság levonható. Például, hogy még a tőlünk távoli vidékekre sem lehet elmenekülni a valóság elől. Az ukrán háború vagy a koronavírus-járvány hatása a Föld minden sarkába elér. Chilében is felmentek az árak, hirtelen drága lett minden, a fizetések azonban nem változtak. Az étolaj ára háromszorosa lett hetek alatt, más termékért kétszer annyit kérnek, mint néhány hónapja.

Sofia örökké

– Itt különleges vagyok, a magyar, el húngaro. Egy hét alatt sok barátom lett, nyitottak az emberek. Antofagasta Sector Norte negyede a város egyik legszegényebb része. Mindenhol szól a zene, az autók dudáját hallani folyton. Nappal nagy a nyüzsgés, mindenki árul valamit: használt ruhát, sült húst, banánt. Ezért szeretek éjszaka csatangolni, izgalmasabb, mint nappal, de egyben veszélyesebb is – láttat bele a dél-amerikai létbe Magyar László Róbert. Elmesélt egy jellemző részletet a chilei mentalitásról. A szomszédos utcában meghalt egy három és fél éves kislány. A környék összes autójára felírták a nevét: Sofia, és azt: örökké, boldogság, és lufikat kötöttek az autókra. Napok óta énekelnek Sofia házánál, mintha esküvő lenne, nem temetés.