Munkaképtelen nagyszülők nevelik az árván maradt unokát Győrben

Nagyon szegény körülmények között él Győr Sárás városrészében, a közvetlenül a szántóföldek mellett fekvő utolsó sorházban Károlyi Terézia. Az 59 éves nő az agyvérzésen átesett, így évtizedek óta fogyatékkal élő, munkaképtelen párjával neveli kettesben árván maradt unokáját. „December 22-én lesz tíz év, hogy a lányom a szülés után tizenkét nappal vírusos fertőzésben elhunyt. Azóta nevelem unokámat” – mesélte lapunknak Károlyi Terézia, aki nyolc gyermeket hozott a világra és 17 unokája van már.

Maga is sok bajjal küzd. Szemével évek óta gond van. Nemrégiben végre megműtötték a szürkehályogot, amely miatt az utóbbi években már szinte semmit sem látott. Emiatt aztán hol dolgozott, hol nem. Mint mondta, az alkalmassági papírt nem nagyon kapta meg. Időnként a kórházban dolgozott, aztán öregek otthonában, parkgondozóként. Most otthon van, lábadozik, várja, hogy pár hónap múlva, immár visszakapva szeme világát, végre teljes értékű munkaerőként dolgozhasson.

Az otthonuk bizony nem egy palota. Egy aprócska önkormányzati lakás, amelyben két, nagyjából fürdőszoba méretű szobát alakítottak ki, egyet az időseknek, egyet az unokának. Bevételük nem sok. Sorolta: élettársa 27 ezer forintot kap kézhez az államtól, az árvasági segély 31 ezer forint, a családi pótlék 12 ezer forint. „Van, hogy egész hónapban tízezer forintból kell gondoskodnom mindhármunkról” – árulta el. Ennek ellenére, köszönhetően a takarékos életnek, nincs sok tartozása: a vízműnek kell még fizetnie 17 ezer forintot. Illetve a tüzelőfája fogyott el. A télből még sok van hátra, de fája már csak pár napra maradt. Ezért is kérte olvasóink segítségét a családsegítő szolgálaton keresztül. „Rezsire, fára, a lakás tatarozására költöm majd a pénzt” – felelte, amikor arról faggattuk, hogy milyen tervei vannak a Jóakarat Hídján keresztül érkezett adománnyal. Károlyi Terézia bizakodó volt: két-három hónap, és munkába állhat, akkor pedig anyagi körülményeik javulhatnak.