Interjú Kapuvár polgármesterével, a negyedik ciklusát megkezdő Hámori Györggyel

Az elmúlt három ciklusról és a megvalósítás előtt álló célokról beszélgettünk Kapuvár polgármesterével, Hámori Györggyel:

– 2006-ban, mikor átvettem Kapuvár vezetését, egy szakértő csoporttal leültünk, és tíz területre felosztva a várost összeraktuk annak integrált fejlesztési stratégiáját. Abban az időben a települések zöme adóssággal küszködött. A lehetőségek kapuját nagymértékben az önkormányzati konszolidáció nyitotta meg, amikor az Orbán-kormány eltörölte a települések adósságát és a nulláról indulhattunk. Ez adott lendületet a céljaink eléréséhez. A 2007–2013 közötti uniós pályázatok időszakában Kapuvár több mint 4 milliárd forintot nyert el. Az, hogy jól gondolkodtunk, már az első ciklusban is visszaigazolást nyert, hisz a tíz terület nagy részén megvalósultak fejlesztések. A koncepció egybeesett az uniós elképzelésekkel. Akkoriban az utófinanszírozott pályázatokhoz jelentős forrást kellett biztosítanunk, amit évek múltán, az elszámolásokat követően kaptunk vissza. A mostani pályázati ciklus ennél lényegesen kedvezőbb, hisz a 100 százalékos támogatásokat szinte azonnal kiutalják, ugyanakkor az építőipari bérfejlesztés és építőanyagok árrobbanása jelentős pluszköltséget generál.

– Milyen főbb elvek mentén folytatja a város irányítását?

– A legfontosabb feladatunknak a stabil gazdálkodást tartom. A tervekhez pedig egy kiszámítható pénzügyi alap szükséges.

– A képviselő-testületbe régi és új tagok egyaránt bekerültek. Hogy képzeli el velük a közös munkát?

– A testület nagy része kipróbált emberekből áll. Nagyon örülünk Nagy-Cserpes Anna bekerülésének. Annában ugyanazt a tüzet látom, mint édesapjában, aki az általam vezetett testületekben két cikluson át volt képviselő. A kompenzációs listáról bekerültek közül örülök Ferencz Tamás Gergőnek, aki a Mi Hazánk színeiben jutott be. Jól lehet vele együtt dolgozni. Mindig tartotta azt az irányvonalat, miszerint itt elfelejtettük, melyik párt tagjai vagyunk, csak Kapuvár a fontos. Sajnos a kapuvári baloldali, a városért tisztességesen dolgozó emberek kiszorultak a bejutó helyekről. Bízom benne, hogy a két, Győrből érkező új képviselőnek is sikerül a város mindenekfelett elvét követni. Ez esetben nyitott kapukra, támogatásra számíthatnak.

– Mit emelne ki az elmúlt öt év fejlesztései közül?

– Büszkén mondhatom, hogy a gimnázium kivételével nincs olyan oktatási-nevelési intézmény a városban, ami ne esett volna át felújításon. Jelentős a városban végbement gazdaságfejlesztés is. Rengeteg előkészítő munka előzi meg, mire egy cég, mint például az Interreg, úgy dönt, hogy Kapuváron telepedik le. De ott van a Laurastar is, amely ma már a teljes gyártóbázisának idetelepítésén gondolkodik. Ezek egyfajta lökést adnak az ember napi munkájához, azt sugallják, jó az irány, menni kell tovább.

– Mik az elkövetkezendő öt év tervei?

– A feladatok egy részét már kiosztottuk magunknak az elmúlt ciklus végén, hiszen mintegy másfél milliárd forint elnyert, megvalósításra váró pályázati pénz áll a rendelkezésünkre. Szívügyem az idősotthon megépítése, és azt gondolom, a kapuváriaknak is fontos. Ennek az első ütemére kaptunk 540 millió forint állami támogatást. 2020 év végére az építés befejeződik, de már készítjük elő a következő ütemét a 40 férőhelyes intézménynek. Folytatni szeretnénk az út- és járdaprogramunkat, elkezdeni az óvodaudvarok felújítását. A pályázati lehetőségek kifutásával is támogatni kívánjuk a felsőoktatási tanulmányaikat végző hallgatókat. Kritikaként többször megkaptuk a termál korszerűsítésének hiányát. Az elmúlt időben nem volt pályázati forrás a fürdő fejlesztésére, reméljük, a közeljövőben erre is lesz lehetőségünk. A fiatalok helyben tartása rendkívül fontos. További építési telkek kialakításával próbálunk lehetőséget adni az építkezni akaróknak. Huszonkilenc telket mértünk ki legutóbb, ezekből már jócskán vásároltak. Remélem, a kialakuló új utca igazolja, hogy megérte a sok fáradozás.