Marhák helyett tyúkok – A haszonállat-állományok változása Győr-Moson-Sopronban

A vármegyék között Győr-Moson-Sopronban esett vissza legnagyobb mértékben a szarvasmarhák száma tavaly (51 ezer), amely így 19 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbit. Az állomány több mint négytizedét kitevő tehenek száma szintén 19 százalékkal fogyott. Száz hektár mezőgazdasági területre 21 marha jutott, az országosnál öttel több. 

Negyedével több sertés 

Az állattartók a tél kezdetén a vármegyében 122,8 ezer sertést gondoztak, egynegyedével többet, mint 2022. december elején. Az anyakoca-állomány (6,5 ezer) a teljes létszámhoz viszonyítva kevésbé, 15 százalékkal bővült. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma (51) azonos volt a hazai átlaggal. Az egyházasfalui Derdák Gábor édesapjával a családi gazdaságban 600 hízót tart. Malacokat vesznek, felhizlalják, majd vágóhídra értékesítik őket. 
– Általánosságban elmondható, hogy a „sötétzöldek” szakmaiságtól messze álló erőszakos nyomásgyakorlása komoly kihívások elé állítja a termelőket Európa-szerte. Ezenfelül az emberek szokásai is változtak, főleg a Covid óta, ami szintén kihat az étkezési szokásokra, azon keresztül aztán az állattartásra. Vármegyénk az elmúlt években átesett a PRRS-mentesítésen (egy fertőző betegség – a szerk.). Az állományok cseréje több hónapos procedúra, ez okozhatta a számok változását. A sertéspestis miatt fokozottan ügyelnek a higiéniára és a járványvédelmi előírásokra a termelők – összegezte a helyzetet. 

Birtokkoncentráció, munkaerőhiány 

– Folyamatosan számolunk mi is, hol tudjuk a kiadásokat csökkenteni, hiszen ez az egy lehetőségünk van a túlélésre, ugyanis az értékesítési árba semmilyen beleszólásunk nincs, azt a német tőzsde alapján határozzák meg – fogalmazott Derdák Gábor. Az állattenyésztésben csakúgy, mint a növényter­mesztésben birtokkoncentráció játszódik le. Ez nem magyar sajátosság, az egész világon ez tapasztalható. Míg tavaly ilyenkor kilónkénti 770 forintos élősúlyáron, idén olcsóbban, 675 forintért lehetett hízót értékesíteni. Azt látja, hogy akik saját előállítású malacot nevelnek fel, azok nagyobb biztonsággal termelnek. De sokan választják azt is, hogy valamilyen integrációhoz csatlakoznak. Sajnos a munkaerőhiány komolyan sújtja az állattartást is, a modern telepeken a digitális technológiák minél jobb kihasználása miatt pedig egyre képzettebb munkaerőre van szükség. 

Idősödő gazdák 

Győr-Moson-Sopronban a juhállomány egy év alatt 1,2 százalékkal 11,9 ezerre, a teljes létszám közel háromnegyedét képviselő anyajuhoké pedig 6,9 százalékkal csökkent. A vármegyében 2022. december 1-jéhez képest 1,7-szer annyi, összesen 1,6 millió tyúkot neveltek, de az állomány háromtizedét adó tojók szá- ma 10 százalékkal kevesebb lett. 

– Baromfihúsból egyre több fogy, mint sertéshúsból, így a termelésben is ezt kell lekövetni. A baromfitartók azonban soha nem lehetnek nyugodtak a madárinfluenza-­veszély miatt, ami komoly anyagi károkat okozhat – vélte Derdák Gábor. Hozzátette: a háztáji állattartás szerepe egyre kisebb, ezt mutatja a szarvasmarhák számának visszaesése is. 
– Az idősebbek egyre kisebb állatok tartására képesek, így végül inkább csak arra törekednek, legyen saját tojás a családnak. Nagy testű állatot már nem tudnak nevelni, a fiatalok pedig bele sem kezdenek haszonállattartásba. Kedvtelésből viszont egyre többen tartanak állatot: takarmánykereskedelemmel is foglalkozunk, és hétről hétre látom, hogy egyre kevesebb szarvasmarha- vagy sertéstáp fogy, viszont a kutyatáp iránt folyamatosan nő a kereslet.