Győrből építgetik kazah otthonukat

Közöttünk élnek – sok szó esik mostanság az ázsiai vendégmunkásokról. 

Folytatva vendégmunkásokról szóló sorozatunkat, ezúttal egy Mosonmagyaróváron dolgozó kazah házaspárt szólaltattunk meg, a mosonmagyaróvári Pannon-Work munkaerő-közvetítő segítségével. Dilnoza Juszupova és Eldar Mannapov 39 és 38 évesek, másfél évvel ezelőttig egy Turkisztan nevű városban éltek Kazahsztánban. A nő kétdiplomás, egy ügyvédi és egy vámügyintézői okmánya van. Odahaza gyerekruhákat árult, piacozott, férje bútorgyárban volt lapszabász.
 

Az üzlet szezonálisan jól ment, néha viszont egyáltalán nem volt bevétel, így egyik napról a másikra élt Dilnoza Juszupova és Eldar Mannapov. A kazah házaspár az Instagramon látta meg a Pannon-Work álláshirdetését, gondolták, belevágnak. A pénzt hazaküldik a rokonság támogatására és a családi házuk építkezésére, amely mindent elnyel. 

Ezer euró az óhazába 

– Egy autóipari cégnél dolgozunk, a préseltalkatrész-gyártásban. A három műszak kimerítő, fárasztó. Eleinte nehéz volt, de aztán megszoktuk a fizikai munkát. Egy hónapban fejenként nettó 350 ezer forintot keresünk, ketten körülbelül 200 ezer forintot költünk el, és több mint 1000 eurót küldünk haza – felelte érdeklődésünkre Dilnoza Juszupova. Kifejtette azt is, hogy úgy érzi, jól élnek: itt nagyobb az áruk választéka, mint otthon, utazgatnak, voltak már Németországban, a Balatonnál, Szlovéniában a tengernél, frissen vágott marhahúsért például átjárnak Szlovákiába. Baráti társaságuk is van. 

– Egy éve és négy hónapja dolgozunk a cégnél, szeretnénk még egy évet maradni, majd az aláírt két év után is, ez a maximum, aztán haza kell mennünk – fűzte hozzá a férj. – Kazahsztánban egy képzettebb sori munkás átlagfizetése 300 euró havonta. A gazdasági helyzet országunkban jelenleg nem a legjobb, sokan Koreában keresnek munkát. 

Kazahsztán sokszínű ország, több mint 120 náció él együtt. A Föld kilencedik legnagyobb országa, kétmillió négyzetkilométeren 20 millió lakossal. Muszlim vallásúak, ám hazánkban nem tudnak templomba járni, viszont csütörtökönként megtartják a hagyományos szertartásukat, rizses húst esznek, imádkoznak. Tetszik nekik az itteni éghajlat, hogy sok a zöld, télen is lehet zöldséghez-gyümölcshöz jutni. A nő többször hazament már a másfél év alatt. 

Négyszáz közvetített a térségben 

A Pannon-Work Zrt. munkaerő-­közvetítő és -kölcsönző 2017 óta foglalkozik intenzíven külföldi vendégmunkások Magyarországra hozatalával. Akkor történt, hogy cégek megkeresték őket, szükségük lenne munkaerőre. Előfordult olyan, hogy egy vállalat nyíltan megmondta, ha néhány hónapon belül nem tudnak 200 munkást biztosítani, akkor el kell vinniük hazánkból az adott sorokat. Először ukránokkal és szerbekkel dolgoztattak, majd ahogy az igények növekedtek és a kormányzati lehetőségek bővültek, továbbhaladtak Ázsiá­ba. Jelenleg kazahokkal, kirgizekkel, Fülöp-szigetekiekkel, indonézekkel fog­­lalkoznak még. Körülbelül háromszáz kazah, kirgiz vendégmunkás tartozik hozzájuk Győr-Moson-Sopronban. Odafigyelnek munkavállalóikra: nem munkásszállón, hanem külön ingatlanokban helyezik el őket, családi házakban, panellakásokban, ők is négyen élnek egy helyen. Bármilyen segítség kell nekik, rögvest hívhatják a közvetítőjüket. Különösebb gond nem is szokott előfordulni, ha van, azonnal áthelyezik a problémás embereket. Cél, hogy pihenni tudjanak a munkára. Leginkább dolgoznak és pihennek, gyűjtik a pénzt. A férfiak és a nők aránya sem torz, jelenleg 60–40 körül van. 

Bér törvény szerint 

– Sok cég és vállalat érkezik hazánkba, szükséges a munkáskéz. Első körben mindig magyarokkal próbáljuk ezt megoldani, de van, hogy egyszerre akár 100 emberre is szükség van, ennyit nem lehet itthonról. A külföldiek nem jönnek olcsóbban, nem is jöhetnek, tehát nem igaz, hogy a magyaroktól elvennék a munkalehetőségeket és hogy kevesebb bért fogadnának el érte. A törvények biztosítják az azonos munkáért – hangsúlyozta Sarkadyné Pápai Beatrix, aki a Pannon-Worknél felel a nemzetközi toborzásért. 

A külföldi dolgozók keresik a munkát

Mindig megvizsgálják, milyen nációkat lehet integrálni gyárakba, például bírják-e az operátori, monoton munkát. A kazahok, kirgizek arról számoltak be, hogy sokkal jobbak a körülmények Magyarországon, mint korábbi külföldi munkájuk során. Az idegen munkaerőre általánosan jellemző, hogy alázatosak, keresik a munkát, nem eltolják maguktól. Érdekesség, hogy a kirgizek könnyen megtanulnak magyarul a keleti rokonság okán.