2024.02.03. 10:52
Legmagasabb a foglalkoztatás, legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta Győr-Moson-Sopronban
Húsz százalékkal nőtt a fizetés kilenc hónap alatt, szeptemberben elérte a nettó 400 ezer forintos átlagot Győr-Moson-Sopronban. Legmagasabb foglalkoztatás, legalacsonyabb munkanélküliségi ráta: sok szempont alapján vezet térségünk.
Magas fizetések a régióban – A feldolgozóipari szellemi dolgozók Győr-Moson-Sopronban a tavalyi év utolsó harmadában átlagban nettó 680 ezer forintot vittek haza.
Forrás: Kisalföld archív
Fotó: Csapó Balázs
A foglalkoztatottak száma 7,5 ezerrel nőtt, a munkanélkülieké 1,6 ezerrel csökkent 2022 hasonló időszakához képest Győr-Moson-Sopronban, ezzel a foglalkoztatási ráta (81,4 százalék) és a munkanélküliségi ráta (1,8 százalék) javult, mindkettő értéke a legkedvezőbb volt az országban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi esztendő első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete megyénkben 401 ezer forint volt, 19,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az összeg növekedési üteme itt volt a legnagyobb a főváros és a vármegyék körében; Komárom-Esztergom 368 ezerrel a második.
Naponta 5 vendéglátó zárt be
Érdekesség, hogy egy év alatt némileg csökkent a vendéglátóhelyek száma mindkét vármegyében. Győr-Moson-Sopronban 2467-ről 2388-ra, Komárom-Esztergomban 1446-ról 1376-ra. Az adatokat elemezve dr. Hajdu-Smahó Melinda, a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karának adjunktusa, a Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa kifejtette: a kereskedelmi vendéglátóhelyek számának csökkenése országos tendencia, előbb a járvány, később az energia-, az élelmiszerárak növekedése okozott gondot a szektorban. A vizsgált időszakban több mint öt vendéglátó egység zárt be naponta az országban.
Termelési csúcsok
Az ipar teljesítményének értéke ebben a vármegyében volt az egyik legjelentősebb, de az ipari termelés 4,5 százalékkal csökkent a telephelyi adatok alapján.
– Míg a vármegyék többségében jelentősen csökkent az ipar kibocsátása, főleg a vegyiparban, az élelmiszer- és az energiaiparban, addig Győr-Moson-Sopron domináns ágazatait, vagyis a járműgyártást, a villamos berendezések és akkumulátorok gyártását inkább a termelésbővülés jellemezte, az Audi Hungaria Zrt. 10 éves termelési csúcsot döntött – mutatott rá dr. Hajdu-Smahó Melinda győri szakértő. – Ugyanakkor a járműipari termelés volumenének növekedésében az egy évvel korábbi alkatrészhiány miatt kialakult alacsony bázisértékek hatása is tükröződik, és az is igaz, hogy a vármegyénkben mérsékeltebb volt az ipari termelés visszaesése az ország más területeihez képest.
Infláció és szakemberhiány
Győr-Moson-Sopron építőipari szervezeteinek teljesítménye 10 százalékkal mérséklődött, a beruházások volumene 4,9 százalékkal bővült, utóbbiban jelentős szerepe volt a feldolgozóiparnak és az energiaiparnak. Az átadott lakások száma (932) csökkent, de népességarányosan (Pest vármegyével együtt) itt vették használatba a legtöbbet. Hajdu-Smahó Melinda kifejtette, hogy az építőipar teljesítményének visszaesése szintén országos tendencia, legfőbb oka a forráshiány miatt elmaradó állami és lakossági megrendelések, de az infláció és a szakemberhiány is jelentős problémát okoz(ott) a szektorban.
Húzóágazat a jármű- és akkumulátorgyártás
Komárom-Esztergomban a foglalkoztatottak száma 2,9 ezerrel, a munkanélkülieké 1,5 ezerrel nőtt a 2022. harmadik negyedévihez képest. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta (79,6 százalék) javult, a munkanélküliségi ráta (2,5 százalék) romlott, azonban mindkettő értéke kedvezőbb volt az országos átlagnál (75, illetve 4,1 százalék). Az ipar teljesítményének értéke ebben a vármegyében volt az egyik legjelentősebb, és itt nőtt az egyik legnagyobb mértékben (a telephelyi adatok alapján 8,2 százalékkal) a termelés volumene. A szakértő szerint Komárom-Esztergomban a villamos berendezések (beleértve az akkumulátorokat) gyártása, valamint a járműipar kibocsátása mutatta a legjelentősebb növekedést, elsősorban ezen ágazatok erős exportorientáltsága miatt. Szakértőnk, a Széchenyi-egyetem adjunktusa úgy fogalmazott: a kormányzati várakozások az elkövetkező hónapokra az ipari termelés növekedésének megindulását vetítik előre. A készülő új magyar iparstratégia régiónk két húzóágazatát – a járműgyártást és az akkumulátorgyártást –, valamint a térségünkben szintén jelen lévő élelmiszeripart a gazdaság potenciális kitörési pontjai között említi.