Rangsorolták az ország településeit - Győr előkelő helyen szerepel a településindex rangsorán

Győr a második legfejlettebb megyeszékhely az Egyensúly Intézet most közzétett településindexe alapján, amelyben a régió falvai és városai több szempont alapján is az élmezőnyben találhatók. Az első Székesfehérvár, a harmadik Eger lett. 

Győr több dimenzióban is első helyen végzett a megyeszékhelyek kategóriájában: a legmagasabb az egy főre eső nettó belföldi jövedelem (461 ezer forint) és az ezer lakásra jutó lakásépítések száma (11 lakás), illetve a legalacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők aránya. Bár a győriek jól állnak az iparűzésiadó-bevételek terén, az egy főre jutó önkormányzati bevételek tekintetében jócskán elmaradnak Székesfehérvártól: utóbbinak kevesebb mint a harmadára (460 ezer forint) tettek szert 2021-ben - fogalmaztak a kutatásban.

A győri a legspórolósabb önkormányzat

A településindex alapján az első három helyen végzett megyeszékhely közül Győrbe érkezett a legtöbb egy főre jutó állami támogatás (500 ezer forint), ugyanakkor a legalacsonyabb volt az alapszolgáltatásokon felüli, azaz a kötelező önkormányzati feladatok ellátásán túli, egy főre vetített önkormányzati kiadás (70 ezer forint).

Magas jövedelem, alacsony bűnözés Győrben

– Győr esetében a vizsgált időszakban megfigyelhető fejlődés elsősorban a bűncselekmények számának csökkenéséből, továbbá az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelemből, az szja-t fizetők arányából és az átlagos négyzetméterárak növekedéséből ered – emelte ki Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója. További jó hír Győr-Moson-Sopronnak, hogy Budapest és Pécs után Győrött (454 fő) részesültek a legtöbben jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, az ötezer fő alatti települések közül pedig Győrzámolyon (195 fő) volt a második legmagasabb az oda- és elvándorlások különbsége.

Győr és Pannonhalma indexe emelkedett, Soproné, Mosonmagyaróváré csökkent

A Kisalföld az adatokat átnézve azt találta, hogy Győr településindexének pontszáma tizenhárommal, Pannonhalmáé hárommal emelkedett hét év alatt, míg Sopronnál, Mosonmagyaróvárnál, Rajkánál 4,5–6 pontos a csökkenés. Jó eredményével Győr a negyedik lett a megyeszékhelyek 2014–2021 közötti fejlődését taglaló listán. Sopron a városok között a 30., Mosonmagyaróvár a 35. lett az országban a kutatás záró évében, 2021-ben. A legalacsonyabb pontszámokat Győr-Moson-Sopronból Gyóró, Vadosfa, Cirák és Acsalag kapta a kutatóktól. Ezek a falvak bizony a kistelepülések országos listáján is csak kétezer feletti helyezést értek el (a 2100–2300. hely körül végeztek). A másik oldalon jól szerepelt, negyvenes vagy afeletti pontszámot gyűjtött például Abda, Csorna, Győrújbarát; utóbbi az 5–10 ezres lakosságú települések rangsorában az előkelő nyolcadik helyen végzett.

A legjobb Balatontól északra, Budapesttől nyugatra

Az adatokat böngészve kiderül, hogy a legfejlettebb kisvárosokat és községeket általában a Balatontól északra, Budapesttől nyugatra találjuk, vagyis javarészt Észak- és Nyugat-Dunántúlon. A legtöbb fejlődést elérő kisebb települések a Budapesthez közeliek, köszönhetően a fővárosból kiköltözők nagy számának. A keleti országrészek kisvárosai jelentős hátrányban vannak a nyugatiakhoz képest. A legelmaradottabbak az észak-magyarországi és dél-dunántúli, ötezer fő alatti falvak, így nem meglepő, hogy ezek közül néhánynak sikerült viszonylag látványos előrelépést produkálnia a hét év alatt. Azok tudtak igazán fejlődni, amelyek a vizsgált időszakban alacsony lakosságszámmal, továbbá jelentős költségvetési és jövedelemnövekedéssel rendelkeztek. A kutatás konklúziójaként elmondható, hogy a 68, 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést a vizsgált időszakban: ezek indexpontszáma átlagosan 2,5-del növekedett. A fennmaradó 42 település viszont átlagosan 2,2 indexpontos csökkenést könyvelhetett el 2014 és 2021 között. A kisvárosok 60 százalékának szintén csökkenést kellett elkönyvelnie. Tanulság az is, hogy a nagyvárosokat sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre jelentős terhet ró, azt mutatva, hogy 1–2 ezer betelepülőt sem képesek befogadni úgy, hogy közben meg tudják tartani az infrastrukturális és intézményi ellátottság színvonalát.

Majdnem félszáz mutató alapján

Az Egyensúly Intézet településindexe különböző indikátorok használatával mérte fel a települések fejlettségi szintjét, valamint a 2014 óta látott fejlődésüket 2021-ig. Marek Bertram elemző elmondta, hogy több mint kétezer mutatóból 53-at választottak ki, például a lakások átlagos négyzetméterárát, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelmet, az egy főre eső iparűzési adó mértékét, a helyi önkormányzatok költségvetési bevételét egy főre, a belföldi oda- és elvándorlás különbségét ezer lakosra, a diplomások arányát, a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát, a bűncselekmények számát ezer főre. A kutatásban öt kategóriát állítottak fel: fővárosi kerületek, megyeszékhelyek, városok, kisvárosok, valamint községek. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, valamint a GeoX Kft. szolgáltatta.