2023.11.19. 10:29
Amikor a kreatív energiák a városfejlesztés szolgálatába állnak – Könyvbemutató beszélgetés a 22. Győri Könyvszalon keretében
Manapság sokat beszélünk kreatív gazdaságról, kreatív iparágakról. Richard Florida kanadai urbanista gondolkodó már húsz évvel ezelőtt arról írt, hogy miként alakul át a régi ipari társadalom egy újfaja, az elmét és a kreativitást a termelés középpontjába állító társadalmi modell irányába. E modell Kelet-Közép-Európa esetében is alkalmazható településfejlesztési eszköznek számít, mely használatakor előtérbe kell helyezni, hogy a termelő és szolgáltató szektor mellett a tudásintenzív szektor is meg tudjon mutatkozni. Ahhoz azonban, hogy egy város kreatív várossá alakuljon, fontos a megfelelő városfejlesztési stratégia megalkotása is, mely tartalmazza a kreatív gazdaság megfelelő elemeit. E városfejlesztési modell alkalmazhatóságáról szól Dr. Fekete Dávidnak, a Széchenyi István Egyetem docensének, az MCC győri képzési központ képviselet-vezetőjének és Dr. Morvay Szabolcsnak, a Széchenyi István egyetem adjunktusának közös munkája Kultúraalapú városfejlesztés címmel, mely az idei év során az MCCPress gondozásában jelent meg. A könyv győri bemutatója november 10-én a 22. Győri Könyvszalon keretében, nagyszámú közönség jelenlétében volt.
A szerzőpáros kifejtette, hogy míg korábban a társadalom kb. egyharmada tartozott az ún. kreatív osztályhoz (tudósok, művészek, üzletemberek, menedzserek), mostanra ez az arány olyan 40-50%-ra emelkedett. Ha kreatív gazdaságról beszélünk, látunk egy, az 1960-as években létező regionális növekedési modellt, a „központi helyek elméletét”, mely esetében a regionális gazdasági növekedést egy-egy nagyváros idézte elő. Ezen elmélet hasznosításával a szocializmus évtizedeiben hazánkban is megugrott az – elsősorban ipari profilú – városok száma, melyek nálunk is meghatározó szerepet kaptak egy-egy térség fejlesztésében.
A rendszerváltást követően ezen városok kiüresedő ipari telephelyei, illetve az új zöldmezős beruházások elvonták az erőforrásokat a belvárosok fejlesztésétől. Ennek részbeni orvoslására példaként hozták fel a szerzők a dzsentrifikáció jelenségét, mely során a fiatal középosztálybeli emberek visszaköltöznek a korábban slumosodott belvárosi övezetekbe, mely folyamat magával hozhat konkrét városfejlesztési beavatkozásokat is. Fekete Dávid kiemelte a kulturális városfejlesztésnek egy nagyszerű lehetőségét, az Európa Kulturális Fővárosa programot, mely a nyertes város számára egy óriási marketinglehetőség. Ez egy nagyon jó kezdeményezés, mert mozgósítja azokat a kreatív energiákat, amik nem kaptak korábban akkora impulzust és egyben kiemelte, hogy a kultúraalapú városfejlesztésben elengedhetetlen a helyi erőforrások bevonása, hiszen csak így lehetséges egy megfelelő városstratégia megalkotása.
