Iskolai végzettség Győr-Moson-Sopronban: kiköltöző pénz, ipari Győr, szakmát tanuló férfiak

Győr-Moson-Sopron iskolázott­sága a népszámlálás adatai alapján: a KSH statisztikáit böngésztük, és megnéztük a változásokat. A diplomával rendelkező 20–64 év közöttiek aránya Győrújfalun a legmagasabb, 45,6 százalék, közvetlenül Győr­újbarát és Vámosszabadi előtt, Győr a hatodik. Ha az összesen 26 fős Csért kihagyjuk, akkor a másik véglet Károlyháza a maga 4,9 százalékával.

– A kiköltözők szempontjából a legértékesebb települések azok, amelyek a legközelebb vannak a nagyvároshoz, a legkönnyebb a bejutás. Pluszfaktor a természeti környezet, ami a Szigetközben, a Duna mellett még értékesebbé teszi a Győr körüli falvakat. Itt jelennek meg első körben a kiköltözők, és ennek hatására megemelkednek a telek- és ingatlanárak, amiket a tehetősebb kiköltözők tudnak csak megfizetni egy idő után. A fizetések nagysága pedig a legtöbb esetben korrelál az iskolai végzettséggel is – magyarázta Tóth Péter, a Széchenyi-egyetem Apáczai-kar szociális tanulmányok és szociológia tanszékének docense. Rajka pedig gyakorlatilag Pozsony agglomerációja, amelyet a szlovák fővárosból kiköltöző középosztály talált meg. 

A pénz kiköltözik 

Az országban a diplomások aránya a budai kerületekben a legmagasabb, az első 66,6 százalékkal a főváros II. kerülete, alig megelőzve a 66,4 százalékos XII. kerületet és a 64,3 százalékos I. kerületet. A vidéki nagyvárosokban az aktív korúak közel egyharmada, a községekben viszont csak 15 százalékuk felsőfokú végzettségű. Győrt megelőzi Szeged (37), Debrecen (36), Veszprém (35), Nyíregyháza, Pécs és Szeged is (34–34 százalék), de jobb arányszámmal rendelkezik Szombathelynél, Zalaegerszegnél vagy éppen Miskolcnál. 

– Az ipari érintettség miatt Győrben jóval nagyobb arányban élnek középfokú szakmai végzettséggel rendelkezők, akik miatt alacsonyabbnak tűnik az iskolázottsági szint. A belső migrációval a városba újonnan betelepülő és itt gyökeret eresztő társadalmi csoportok is többségében a középfokú végzettségűek számát növelik – elemezte az adatokat Tóth Péter, de kiemelt egy fontos részletet: a csak nyolc általánossal rendelkezők aránya ugyanakkor alacsonyabb Győrben, mint az országos átlag. 

Látványos javulás az iskolázottságban 

Elmondható, hogy látványosan javult Győr-Moson-Sopron lakóinak iskolázottsága húsz év alatt. Az egyetemi, főiskolai és egyéb diplomások száma 37 ezerről 81 ezerre ugrott, ezzel összhangban az általános iskola nyolcadik osztályával sem bírók száma 72 ezerről 39 ezerre csökkent úgy, hogy ráadásul a népesség 20 ezerrel nőtt. 

A vármegyében jelenleg 136 ezer az érettséginél megállók száma, ez is 15 ezerrel több, mint a legutóbbi számlálás alkalmával. Több a diplomás nő, mint a férfi, nem is kevéssel: 46.800, szemben a 34.700-zal. A szociológus hozzáfűzte: tény, hogy amióta a nők tanulhatnak a felsőoktatásban, ezt sokkal nagyobb sikerfaktorral teszik, mint a férfiak. 

Szakmát szerző férfiak 

A szakmai végzettségűek körében továbbra is jelentősen több a férfi: a vármegyében érettségi nélkül szakmát 62 ezer férfi és 37 ezer nő szerzett. Bár a nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfia­két meghaladó mértékben emelkedett, az alacsony iskolázottságúak körében mégis ők vannak többségben, mert a nők korösszetétele idősebb, és az idősek között gyakoribb az alacsony iskolázottság. A térségben ezerrel több nőnek, vagyis 3300-nak – a 2300 férfival szemben – nincs még nyolc osztálya sem. Jelenleg Győr-Moson-Sopronban iskolába összesen 72 ezren járnak. Közülük alapfokú képzésen 36 ezren, felsőfokún 12 ezren vesznek részt (hétszázzal több nő, mint férfi), érettségit adó szakmai képzésben 10 ezren, doktori képzésen 340-en okosodnak.