Élsportolókként a fejőgépekben - Újabb fejőrobotos telepet kaptak a tehenek Nagyszentjánoson - videó, fotók

• Amivel mindenki jól jár – Egyedülálló az országban a nagyszentjánosi robotos tehenészet

A tehenek nyakörvén lévő csip révén minden követhető, ami az állattal történik. Figyelik egészségi állapotát, és kapja a fejés közbeni, számára legfinomabb takarmányt, attól is függően, hol tart a laktációban. Szóban forgó állatunk egy órája volt fejésen, azaz most csak a finomságért szeretett volna bejönni.

A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. nagyszentjánosi tehenészetében járunk, ahol a napokban adták át második robotos telepük első istállóját. A 168 méter hosszú és 40 méter széles istálló 8 Lely típusú robottal 450 tehénnek nyújt otthont. A vállalat 21 működő fejőrobottal az országban a legnagyobb. Az állatok meglehetősen szabadon élnek, egész nap jöhetnek-mehetnek, pihenhetnek, nyugalomban kérődzhetnek, enni akkor mennek oda, amikor kedvük tartja, és a fejésre is maguktól mennek el.

Precíziós állattenyésztés

A robotos fejéssel mindenki jól jár. Az állatok melletti munkák közül az egyik legkevésbé kedvelt a fejési pozíció, egyre nehezebb rá embert találni. Ezen a nehézségen túl a robotos fejés a tehenek jóllétét is erősítik: az egyéb fejési rendszerekhez képest itt nem kell hosszan várakozniuk, akkor mennek a fejőgéphez, amikor akarnak, az a nap 24 órájában rendelkezésre áll. – Ez a beruházás, amely nem jöhetett volna létre a Vidékfejlesztési Program támogatása nélkül, nagy mérföldkő a precíziós állattenyésztés felé vezető úton. Ezek az állatok olyanok, mint az élsportolók: akkor tudják kihozni magukból a maximumot, ha mindent megkapnak.

Egy állat akkor fog intenzíven termelni, ha minden igényét maximálisan kielégítik, ha jól érzi magát – jegyzi meg Kajati Norbert állattenyésztési igazgató. A jövő év végén már 34 robot fog üzemelni, de már az év végére működő 25 is egyedülálló az országban: egy cégen belül ennyi állatot sehol máshol nem fejnek robottal.

Az istálló működését a robotos fejőgépeken kívül számos fejlett technológia támogatja, többek között a trágyától való megtisztítás is automatikus és nagyjából folyamatos, a ventilátorok az időjárástól függően szintén automatán kapcsolnak be és ki, és még az állatok által széttúrt takarmányt is programozható robottal – egy nagyra nőtt robotporszívóhoz hasonlatos eszközzel – rendszeres időközönként tolják vissza az állatok elé. De látunk marhát álldogálni egy nagyobb méretű cipőtisztítóhoz hasonlító gép alatt: éppen kéjesen vakartatja a hátát.

Husi, a kedvenc

– Persze hogy van kedvencem, én csak Husinak hívom. Ő most nincs itt, szárazon áll éppen, vagyis kétszázhúsz nap vemhesség felett van, el van apasztva a teje – feleli érdeklődésemre Garas Bence műszakvezető, hiszen ahol emberek és állatok vannak együtt, azért megjelenik az érzelem. A telepen átlagosan napi szinten 250 kisborjút is tartanak, ők a szilárd takarmányra való átállításukig, hatvan napig részben tápszert is kapnak. Mint megtudom, ha csak az anyjuk tejét kaphatnák, akkor a kicsik jól járnának, de az állománytej beltartalma gyakran változik, ez pedig már nem tenne jót nekik. Így viszont megbízható, mindenben gazdag tápszert vehetnek magukhoz.

Naponta 14 ezer liter tej És hogy mi történik a megtermelt tejjel? Kajati Norbert ezt is elsorolja: a lefejt tej csőrend­szeren keresztül kerül a tejházba, majd minden hajnalban jön érte a kamion. Az új robotos istállóból naponta a mostani tehénállomány mellett 14.300 liter tejet visznek el. Itt jelenleg egy tehén átlagosan napi 41,5 kilogrammot ad, ez 24 óra alatt három feletti fejésből jön össze, ami nagyon jónak számít. A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. három tehenészetéből csak országon belül, kizárólag a Tolle részére szállítanak, javarészt sajt készül belőle, és végül a finomság az asztalunkra kerül.