A könnyebb boldogulás reménye hozza Győr-Moson-Sopronba a költözőket

– Otthon, Borsodban, ahonnan jöttem, szinte semmilyen munka nem volt. Egy ismerősöm utcát takarított két diplomával. Ennyire rossz volt akkoriban a helyzet, és amennyire hallottam, máig sem változott sokat – mesélte lapunknak Berta Péter, aki néhány éve költözött Mosonmagyaróvárra. Mint mondja, bejött a számítása. 

– Amióta itt élek, sikeresen váltottam minőségileg jobb albérletekre évről évre. Megszereztem a jogosítványt, és autót is tudtam venni. Úgy képzeljük el a jövőnket a párommal, hogy egy kisebb faluban szeretnénk letelepedni és majd ott családot alapítani. Így tehát valószínűleg nem a városban fogjuk tölteni a nyugdíjaséveinket, de sokat köszönhetünk és köszönünk is Mosonmagyaróvárnak – fejtette ki az egyébként jelenleg Pozsonyban dolgozó fiatalember. 

10 százalékos gyarapodás 

Nemrégiben jelentek meg a KSH 2022-es évre vonatkozó demog­ráfiai adatai, melyekből a Helix Consulting készített összeállítást a társadalmi mozgásokról és összefüggésekről. Lapunk elkérte a régiónkra vonatkozó adatokat. Hegedüs Tamás, a cég egyik vezetője rámutatott: hazánk népességének természetes, lassú fogyását járásonként, vármegyénként az országon belüli vándorlás nagyban fokozhatja, illetve ellensúlyozhatja. Míg 2002 és 2022 között a teljes népességfogyás nagyjából öt százalék volt, addig Pest vármegye lakossága 23,62, Győr-Moson-Sopron vármegyéé 10,4 százalékkal nőtt – minden más vármegyéé csökkent. A népesség az elmúlt két évtizedben leginkább Nógrád (16,23 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (16,86) és Békés vármegyében (19,68) fogyott. Beszédes, hogy Pest megyében és Budapesten együtt 2022-ben már 3 millió 31 ezer ember élt, ami az ország lakosságának több mint harmada. 

Frissen végzettek, gyermekes családok 

– Az egyes régiók népességének növekedése és fogyása összefügg az adott terület gazdasági fejlettségével. Magyarán nagyon sokakat a könnyebb boldogulás reménye, a nagyobb települések kínálta anyagi és egyéb lehetőségek késztetnek költözésre – elemezte a számokat a Kisalföldnek Hegedüs Tamás. Hozzátette, hogy az országban évente 230–300 ezer ember költözik tartósan máshová a határon belül, a frissen végzett, nagykorú fiatalok, illetve a gyermekes családok pedig mobilisabbak, mint az idősebb vagy nyugdíjas korosztály. Győr-Moson-Sopron járásainak tavalyi vándorlási adatait külön is bemutatjuk, ez részletesen a fentebb található táblázatban olvasható. Látható, a vármegyén belül Győrbe és környékére különösen sokan költöznek, meg persze a nagyvárosok mellé, de Sopronból többen el is mennek. 

Győr behozza Miskolcot, Pécset 

Az adatokból az is látszik, hogy 2002 óta egyre erősödik az a tendencia, miszerint az ország keleti részének sarkaiból, tehát Borsod-Abaúj-Zemplénből és Békésből Budapest környékére, illetve Győr-Moson-Sopronba költöznek a családok. A lakosságukat vesztő vármegyékhez sorolható még Tolna, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, míg a nyertesekhez kisebb mértékben Fejér, Komárom-Esztergom vagy Vas. Megdöbbentő az a szintén KSH-s adatsor is, miszerint Magyarország 30 legnépesebb települése közül 24-nek csökkent az elmúlt tíz évben a lakossága (ahogy persze hazánké is). A nyertes hat város közül három Budapest környéki, a másik három pedig – könnyű kitalálni – Mosonmagyaróvár, Győr és Sopron. Mosonmagyaróvár 7,4 százalékkal, Sopron 2,6 százalékkal, Győr 2 százalékkal növelte népességét. Győr már a lista hatodik helyezettje, az előtte lévő Pécs előnye csupán hatezer fő, a negyedik Miskolcé 15 ezer. Bő negyven éve, 1980-ban Pécs majdnem 50 ezerrel, Miskolc pedig 84 ezer fővel volt nagyobb város! Mosonmagyar­óvár százalékos növekedése szintén kiugró, a fővárosi agglomeráció településein kívül az ország más városa a közelébe sem került, a következő a Balaton-parti Siófok 5 százalékkal.