2022.11.10. 07:52
Márton-napi torkoskodás – Duplájára emelkedett a libamell és a -comb ára is
A magasabb takarmányárak, az infláció és a dráguló energia is hatással volt arra, hogy tovább nőtt a libahús és a -máj ára. Idén a duplájára szöktek az árak, főleg a libacombnál érezhető hirtelen emelkedés.
Mára prémiumtermékké vált, és főleg Szent Márton-nap és karácsony környékén van rá kereslet.
Forrás: MW archív
Fotó: Frank Yvette
A XX. század első felében még a falvakban sok libát tartottak és rendszeresen fogyasztották. Mára prémiumtermékké vált, és főleg Szent Márton-nap és karácsony környékén van rá kereslet. Napjainkban egyre kevesebben tartanak ludat a takarmányárak növekedése miatt. A madárinfluenza országosan lecsökkenti évek óta az állományt. A Covid alatti étterembezárások és a kínálat visszaesése következtében folyamatosan emelkednek az árak, a fogyasztás mérséklődik.
A magasabb takarmányárak, az infláció és a dráguló energia is hatással volt arra, hogy tovább nőtt a libahús és a -máj ára, ami megnehezíti a vendéglátóhelyek helyzetét.
– Márton-nappal kezdődik a libafogyasztás fő szezonja. A Covid előtt minden évben tematikus menüsorral készültünk. Idén november 11-től várjuk a vendégeket torkoskodásra, már a héten rengeteg foglalásunk van. Évek óta nagy a forgalmunk a libanapokkor – mondta el lapunknak Téringer Dóra, az Amstel Hattyú Fogadó, Panzió & Étterem tulajdonosa.
Mindenből egy kicsi
Más vendéglátóhelyekhez hasonlóan a győri étterem is megérezte a nyersanyagárak drasztikus növekedését, azonban igyekeztek vendégbarát árú menüsort összeállítani.
– Évek óta ugyanonnan szerezzük be a minőségi alapanyagokat a libavacsoráinkhoz. A comb ára ugrott a legnagyobbat, míg korábban kilója 2500 forint volt, mára 5500 forintért tudjuk beszerezni. A mell kilója 3500 forintról 5300-ra nőtt. A vendégek nagy része a combra esküszik, évtizedek óta az az örök klasszikus. Azonban készülünk egy libatrilógiával is, hogy mindenki kedvére tegyünk, ebben megkóstolhatják a combot, a mellet és egy különleges libaburgert is – fejtette ki Téringer Dóra.
Fotós: Karnok Csaba / Forrás: MW archív
Kezdődik a 40 napos böjt
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, másrészt az advent közeledtéhez kötődnek. Márton napja a karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok, melyekből térségünkben is sokat tartanak. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemző fogása a libaleves, a libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Szokás volt, hogy a lúd húsából, különösen a hátsó részéből küldenek a papnak is, innen ered a püspökfalat kifejezés.
A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba.
Hagyományos táncház
A Kisalföld Kultúrájáért Egyesület havonta táncházat szervez a Rómer-házban, ezek tematikáját a legtöbbször ünnepkörökhöz kötik. Pénteken Márton-napi táncházra várják a táncos kedvűeket, ahol a talpalávalót a Rézeleje Fanfárosok zenekar húzza. A lépéseket Fábián Szabolcs (Csutkó) tanítja – tudtuk meg Kakuk Jánostól, az egyesület elnökétől. A 17 órától kezdődő és éjszakába nyúló mulatságon kézműves-foglalkozást is tartanak. Emellett az ünnephez, a libasülthöz és újborhoz kötődő hagyományokról is hallhatnak dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, etnográfus és egyetemi docens tolmácsolásában.
