Újabb precíziós szakmérnökök végeznek a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karán

A képzés zárónapján agrokémia, precíziós tápanyaggazdálkodás, helyspecifikus műtrágyaszórás, kijuttatási térképek készítése, szántóföldi gyakorlati bemutató, szenzoros talajvizsgálatok és hasznos technológiai ismeretek is szerepeltek a programban.

A szakmai nap a Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ előadótermében Nagy István agrárminiszter előadásával kezdődött, aki a világ és a magyar mezőgazdaság helyzetéről, az átalakulások és a változások hatásairól beszélt. 

Elmondta: a következmények egyike, hogy egyre inkább felértékelődik az agrárium és az élelmiszer-biztonság. Hozzátette, hogy hazánkban növekszik a minőségi gazdálkodás megbecsültsége, miközben a pályázatok és a támogatások pedig történelmi lehetőséget jelentenek a termelők számára. Leszögezte: ezzel tudni kell élni, hogy a feldolgozóipart fejlesztve egyre meghatározóbbá, hatékonyabbá váljon a magyar mezőgazdaság. „Az agrártudás, a termelőképesség kincset ér” – biztatta a hamarosan végző szakmérnököket a miniszter, s azt kérte tőlük: sose spórolják meg az időt tudásuk gyarapítására. Úgy fogalmazott: a modern technológiákkal, adatalapon dolgozni képes agrármérnökök szerepe egyre fontosabb a világban.

A támogatási rendszer újdonsága, hogy a kisebb, a közepes és a nagyobb gazdaságok technológiai fejlesztését is lehetővé teszi, ami lényeges az agrárdigitalizáció megoldásainak gyakorlati hasznosítása szempontjából. A mosonmagyaróvári képzés résztvevői elsajátították azokat a műveleteket, beállításokat, feladatokat, trükköket és alkalmazásokat, amelyekkel akár kisebb beruházással is jelentős előrelépés érhető el a termelésben. Mindehhez persze idő, energia és elkötelezettség is szükséges, de a ráfordítások nagy hasznot és előnyöket biztosítanak, költséget csökkentenek és bevételt növelnek. Az adatokat ezért minden esetben gyűjteni és rendszerezni kell: a folyamatos információfeldolgozás kiemelt fontosságú a helyspecifikus gazdálkodás tervezése és megvalósítása során.

A tapasztalatok szerint a mosonmagyaróvári képzés egyik előnye, hogy a kialakult barátságok, szakmai kapcsolatok nem szakadnak meg. A harmadik csoport tagjai például azóta is közösen járnak agrárrendezvényekre, szervezik-tervezik üzleti kapcsolataikat, egymással dolgoznak, egymástól vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat, miközben élénk, izgalmas szakmai beszélgetéseket folytatnak, fejlesztve tudásukat és képességeiket.

A szakmai nap további részében dr. Borsiczky István óvári gazdász, a Baranya megyei Tomelilla Kft. ügyvezetője mutatta meg működés közben a helyspecifikus gazdálkodás gyakorlatát. 

Kiemelte: nem mindenkinek ugyanaz a recept való, a helyi adottságoknak, körülményeknek és lehetőségeknek megfelelően kell választani a technológiai megoldások közül. A szántóföldi növénytermesztés élvonalbeli munkaeszközeivel foglalkozó szakember arról is beszélt, hogy a termelők gondolkodhatnak kisebb volumenű beruházást igénylő lépésekben is. A monitorozás néhány 100 ezer forintból már elkezdhető drónnal is: a farmmenedzsment-rendszerek kincset érő adatokkal és döntéstámogatással javítják a hatékonyságot, a monitorok visszajelző rendszerein pedig minden látszik – a hibák, az eltérések, a változások és a megvalósulás is. A szakember a résztvevőknek modellezte az adatgyűjtés hatékony megvalósítását és a kijuttatási térképek gyors elkészítését is, majd zárásként az egyetem tangazdaságának búzaföldjén mutatta be élőben a monitor és a műtrágyaszóró közötti kapcsolatot.

Dr. Vona Viktória szakvezető elmondta: a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzésen nagy hangsúlyt fektetnek gyakorlati ismeretek átadására annak érdekében, hogy a precíziós növénytermesztési módszerek valóban használható formában jelenjenek meg a hallgatóknak. Hozzátette: a jövőben is számos eszközt, gépet és megoldást mutatnak meg élményszerűen, élesben a csapattá kovácsolódó hallgatóknak.

A szakvezető kiemelte: a „VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” pályázati felhívás értelmében a szakképzettséggel rendelkező munkavállalók megfelelő szintű felkészültsége is fontos tényező ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság digitalizációja jó úton haladjon. Ezért nemcsak pluszpontokkal premizálja az ilyen szakembereket, hanem arra is lehetőséget biztosít, hogy a pályázati időszakban szakképzettséget szerezzenek Óváron. A kar idén is hirdet felvételt a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzésre.