Győr-Moson-Sopron megyében megint komoly gondot okoz a munkaerőhiány

- A beruházások visszaestek. Az első negyedév óta érezhető javulás?

- A KSH adatai szerint a visszaesés 14 százalékos a beruházásokban, de ha az előző év első negyedévét és az idei év első negyedévét hasonlítjuk össze és csak a gazdálkodó szervezeteket vesszük alapul, ez valójában csak 10 százalék. Jelentős beruházások valósultak meg az elmúlt években a megyében, elmondható, hogy vannak települések, ahol már nem a volumen növelése a cél, hanem a minőségé, a termékeké és szolgáltatásoké de a munkaerőé is. Látható, hogy míg az építési beruházások volumene némileg csökkent, az eszközberuházásoké némileg nőtt. Hasonló a tendencia, ha a vállalati beruházásokat állítjuk szembe a kormányzati és önkormányzati beruházásokkal: az előbbiek mértéke csökkent, az utóbbiaké növekedett. A teljes volument jelentősen befolyásolják a már említett kormányzati beruházások is, amelyek az idei évben fognak látványosan beindulni. Ilyen Csorna város strandfürdője, a Győri Vízi Élménypark, illetve a nagycenki Széchenyi-kastély turisztikai célú fejlesztése. A gazdaság számára fontos kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködések szempontjából jelentős fejlesztés indul – remélhetően már az idei évben: a régi győri kekszgyár területén megvalósuló tudományos és innovációs parké.

- Mikor térhet vissza a járvány előtti szinthez a megye gazdasági teljesítménye?

- A KSH első negyedéves megyei statisztikái szerint Győr-Moson-Sopron ipari termelése az első helyen áll a 2019. évi 2. helyezéshez képest. Ennek alapján elmondhatjuk: a teljesítmény nem, hogy visszatért a járvány előtti szinthez, bizonyos területeken már meg is haladja. Nyilván egy negyedévből nem vonhatunk le hosszútávú következtetéseket, de biztatóak az adatok.

- Sokkal hamarabb tért magához a munkaerőpiac, mint az ország más részeiben. Talán már túl alacsony is a munkanélküliség?

- Megyénkben jelentős mértékű belső migráció orvosolta a munkaerő-hiányt, a járvány időszakában ez a folyamat visszafordult. Ahogy elindult a termelés, az üzemek gyakorlatilag azonnal felszívták a rendelkezésre álló munkaerőt – már azt a részét, melyet nem szívott el a szomszédos Ausztria ezzel egy időben. Az esetlegesen fellépő újabb hiányt pedig szinte azonnal orvosolta az országon belüli munkaerő-vándorlás. A határ közelsége és a magasabb ausztriai bérek nem könnyítik meg a vállalkozások munkaerő-piaci helyzetét, de beszédes tény, hogy a járvány előtt már elindult egy munkaerő-visszaáramlási folyamat is Ausztriából a megyébe, ugyanis többek közt a munkaerőhiány hatására a hazai bérek emelkedtek és gyakran már nem érte meg az ingázással együtt járó kényelmetlenségeket is vállalni.

A teljes interjút itt olvashatják.