95 milliós inkasszóval terhelte meg a Zsolnay-gyár számláját a pécsi önkormányzat

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. helyiadó-tartozása miatt 95 millió forintról szóló inkasszót nyújtott be hétfő délután a cég számlájára a pécsi önkormányzat - írta a Pécsi Újság.hu.

Szabó Iván, a Zsolnayban 19 százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező pécsi önkormányzat jogi képviselője a hírportál érdeklődésére elmondta: mivel a hétfőn lejárt határidőig nem fizette meg 95 millió forintos helyiadó-tartozását a manufaktúra, ezért inkasszóval terhelték meg a cég számláját.

A Pécsi Újság. hu értesülései szerint a napokban egy - a cikkben meg nem nevezett - hitelintézet is élt az inkasszó lehetőségével, egy 120 millió forintos lejárt tartozás miatt.

A hírportál arról is írt, hogy hatvan napra felfüggesztette a Kaposvári Törvényszék cégbírósága a pécsi önkormányzat által létrehozott Ledina Kerámia Kft. (LK) bejegyzésének elbírálását. Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője az információt hétfőn megerősítette az MTI-nek. Annak okáról közölte: a soron kívüli cégbejegyzéssel párhuzamosan törvényességi eljárást kezdeményezett a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., mivel a cég szerint törvénysértő az LK bejegyzése.

Addig nem lehet a pécsi önkormányzat cégét bejegyezni, amíg a törvényességi eljárásban nem döntenek, ehhez pedig további adatok beszerzésére van szükség - indokolt a szóvivő.

Vadócz Attila az MTI kérdésére úgy válaszolt: a Ledina Kerámia Kft. az elbírálás ideje alatt is működhet, így munkabért is fizethet alkalmazottainak, viszont "engedélyhez kötött gazdasági tevékenységet" nem folytathat. A pécsi közgyűlés az LK-t azért hozta létre, hogy a Zsolnay - szerintük elkerülhetetlen - felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését.

A Zsolnay mintegy százharminc alkalmazottja június elején szüntette meg munkaviszonyát azonnali hatállyal a vállalatnál, az érintettek "egy emberként" jöttek át a százszázalékos önkormányzati tulajdonú társasághoz - nyilatkozta akkor Szabó Iván az MTI-nek.

Bachar Najari, a porcelánmanufaktúra főtulajdonosa június közepén sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: támadás indult a Zsolnay ellen, azért keltették rossz hírét a cégnek, mert az uniós támogatások, épületfelújítási projektek és a pirogránit üzletágban rejlő üzleti lehetőségek miatt azt meg akarja szerezni egy lobbicsoport.

Akkor jelezte: jelentős károkat okozott, hogy Páva Zsolt, Pécs polgármestere a nyilvánosság előtt azt mondta, a gyár a csőd szélén áll, és erre hivatkozva kérte, minősítsék stratégiailag kiemelt szervezetté a Zsolnayt. Ezt követően több partner felmondta az együttműködést a céggel. Ezért kezdeményezték a kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzat képviselőinek kizárását a tulajdonosok közül - jegyezte meg.

A gyárhoz múlt hétfőn rendelték ki ideiglenes vagyonfelügyelőnek Börcsök Sándort, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től. A vagyonfelügyelő múlt kedden az MTI-nek azt nyilatkozta: az ideiglenes vagyonfelügyelet kezdeti szakaszában "kiemelt feladat a társaság helyzetéről, operatív működéséről való tájékozódás, adatok bekérése".

Ezután következhet a gyakorlati működési mechanizmusok kialakítása, "például a banki műveletek ellenjegyzésének technikája, vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó műveletek meghatározása" - tette hozzá.

Az ideiglenes vagyonfelügyelő ellenjegyzési joga, így döntési kompetenciája a rendes gazdálkodás körét meghaladó ügyletek vonatkozásában áll fenn.