A 19. és a 20. század elején két rettegett járvány, a kolera és a spanyolnátha rengeteg ember életét követelte megyénkben

Félmillió beteg

Noha a kolerabaktérium nem okoz olyan nagy összhalálozással járó járványokat, amilyeneket a pestis és a himlő, eddigi története folyamán már sok millió embert ölt az akut hasmenést és kiszáradást okozó betegség. Magyarországon az 1831-32-es járvány félmillió beteggel, 250 ezer halálesettel járt, lázadáshoz, kolerafelkeléshez vezetett a keleti országrészben.

Hiába zárták a határt

„A Habsburg Birodalom részéről a XVIII. században markánsan jelentkezett a `gondoskodó´ attitűd. A felvilágosult uralkodók tették meg azokat a kezdeti lépéseket, amelyek az államilag támogatott egészségügyi rendszer építéséhez vezettek hazánkban. Ebben a folyamatban jelentős szerepe volt az 1831. évi kolerajárványnak is” – kezdte Dancsecz Mónika. Győr vármegyében 1831. augusztus elsején regisztrálták az első kolerás beteget Gönyűn.

„Megelőzés gyanánt 1831. július 5-én ült össze először a helyi koleraválasztmány Győrben. Fél évnyi működése folyamán abszolút hatalmat gyakorolt a megye területén. A vészterhes időkben Győr, Moson és Komárom vármegyék élére mint királyi biztost, gróf Zichy-Ferraris Ferencet nevezték ki. Több alkalommal közvetített Győr és Moson megyék között, mivel a mosoniak olykor önkényesen és szigorúan értelmezték a központi előírásokat. Munkássága alatt több alkalommal összetűzésbe került Győr vármegye egészségügyi választmányával is” – folytatta a győri levéltár igazgatója.

Szigorú védelem

A koleraveszély megjelenésekor 1831 júliusában lezárták a galíciai határt. A betegség mégis gyorsan terjedt magyar területekre, „köszönhetően” az aktív kereskedelmi, üzleti kapcsolatoknak. E téren most is joggal érzünk hasonlóságot.

„Annak ellenére, hogy a fenyegetettség hírére az észak-keleti vármegyék és városok azonnal bezárkóztak, a kór hamar megjelent a Dunántúlon is. Győr vármegyében az egészségügyi választmány tagjai kezdetben megelőző intézkedések bevezetéséről határoztak. Lezárták a szárazföldi és a vízi közlekedési utakat. A kordont az Öreg-Duna mentén húzták meg és kezdetben két helyen engedélyezték az átkelést: a gönyűi és a medvei révnél. A Duna mentének még szigorúbb védelmét 1831. július közepén rendelték el, amikor a kolera elérte Turóc vármegyét.

Orvoshiánnyal küzdöttek

Ekkor Győr vármegyébe a folyó egész szakaszára katonaságot vezényelték. A vízi közlekedés korlátozása két komoly problémát okozott. Egyrészt elzárta a Csilizköz hét települését a megyeszékhelytől, a vízimalmok működésének szokott rendjét pedig megzavarta. A katonák legfontosabb feladata az volt, hogy az utazó személyeket és a szállított árukat ellenőrizzék.

Részletesen kikérdezték a megye határához érkezőket, megtekintették a vándorlásukat igazoló levelüket. A gyanús helyről érkező személyeket kezdetben sátrakban helyezték el 10-20 napra, de előfordult az is, hogy két-három helyiségből álló kocsmákban, iskolákban. A járvány közeledtével veszteglőintézeteket építettek nádból Gönyűn és Örsön” – hallottuk Dancsecz Mónikától. Az óvintézkedések ellenére Győr vármegyében 1831. december 27-ig 2164 fő halottról tájékoztatták a felsőbb hatóságokat.

A kolera Sopronban

1831-ben a 12 742 lélekszámú Sopronban 343-an betegedtek meg, közülük 108-an hunytak el. 1832-ben a járvány lényegesen súlyosabb volt Sopronban: 1863-an váltak fertőzötté, a halottak száma 502 volt. Mind Győrben, mind Sopronban a kolera okozta halálesetekben szerepet játszott az orvoshiány is.

Tanítónő is megfertőződött

A H1N1-vírus okozta 1918-as influenzajárvány, közismert nevén spanyolnátha a világ eddigi legpusztítóbb influenzajárványa volt. 500 millió embert betegített meg világszerte. Nevét onnan kapta, hogy súlyosan gyengítette a spanyol uralkodót, XIII. Alfonz királyt is. A járvány attól volt különleges, hogy a legtöbb áldozatát a fiatal felnőtt lakosságból szedte, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél az áldozatok zöme a gyerekek és az idősek közül kerül ki.

„Az összegzések szerint megyénk területén 1918 szeptemberében ütötte fel fejét a járvány, igazán tömegessé októberben vált. Az influenzához súlyos tüdőgyulladás társult, az esetek többségében ez okozta a halálozásokat. A pusztai járásban Gönyűn és Győrszentivánon, a Tósziget-csilizközi járásban pedig Rárón, Héderváron, Öttevényen, Kunszigeten, Győrsövényházán, Rábapatonán és Ikrényben volt legnagyobb mértékű a fertőződés a háború utolsó évében” – közölte Áldozó István.

A győri levéltár igazgatóhelyettese hozzátette: „mivel a járvány leginkább a gyermekeket és az ifjabb korosztályt érintette, a spanyolnátha az iskolai oktatást is nagyban akadályozta. Elsőként a pusztai járásban található Tápszentmiklós református iskolájában kellett szünetet rendelni 1918. október 2-án. A spanyolnátha rohamos terjedése miatt csak november 20-án kezdődhetett az oktatás. A Szőgyei Római Katolikus iskolában október 26-án kezdődött a rendkívüli szünet. A szigetközi település oktatási intézményében bonyolította a helyzetet, hogy a tanítónő is fertőződött az influenza A vírusával”.

Tüdőgyulladások sorozatban Kunszigeten és Öttevényen

A spanyolnátha – a kórt sokan a koronavírushoz hasonlítják a tünetek miatt – pusztításáról sokat mond a következő kunszigeti és öttevényi adatsor, amelyet múlt héten már olvashattak. 1915. január 1. és 1921. december 31. között a két faluban összesen 431 ember halt meg különféle okok miatt. Öttevényen és Kunszigeten a spanyolnátha hivatalosan öt embernél szerepel a halál okaként 1918 végén. Ők az év utolsó két és fél hónapjában hunytak el. A legfiatalabb áldozat 13 éves kunszigeti lány, a legidősebb 41 éves öttevényi férfi volt.

Mivel a spanyolnátha gyakran vezetett tüdőgyulladáshoz, megnéztük, hogy a tüdőgyulladás – régies nevén tüdőlob – hány esetben okozott halált a vizsgált időszakban a két faluban. 1915. január 1. és 1918. október 15. között 10 ember halt meg tüdőgyulladásban, 1918. október 15. és 1920. november 7. között a tüdőgyulladás miatt elhunytak száma 20 fő (ebbe beleszámoltuk a spanyolnáthát is).

A halotti anyakönyvek alapján 1920 tavaszán érte el a spanyolnátha újabb, a korábbinál is tragikusabb hulláma Öttevényt és Kunszigetet. 1920 első hat hónapjában a halottak 20 százaléka tüdőgyulladás miatt halt meg. Amíg más években az áldozatok kivétel nélkül 5 év alattiak vagy 55 év felettiek voltak, az 1920-as halottak között találtunk 16, 22, 44 és 53 évest is. Elképzelhető, hogy azoknak az időseknek a halálához is köze lehetett a spanyolnáthának, akiknél a halál okaként az aggkori végelgyengülés szerepel. Az áldozatok a dédszüleink között éltek.

Hivatalosan 257 haláleset, de...

„Megyénk területén, a halotti anyakönyvi bejegyzéseket tanulmányozva, Győr városát nem számítva, összesen 257 darab, spanyolnátha okozta halálesettel találkoztam. Véleményem szerint ennél jóval többen haltak meg a járványban. Ám az orvosok sok esetben nem magát az influenza vírust, hanem az általa idézett tüdőgyulladást nevezték a halál közvetlen okozójának” – erősítette meg kutatásunkat Áldozó István.