Szarvasbőgés – Fokozott figyelemmel közlekedjünk Győr-Moson-Sopronban is – fotók

A szarvasbőgés fő időszaka szeptember elejétől október elejéig tart, már sok helyen lehet hallani hangjukat, főleg az esti, hajnali órákban. A bőgőhelyek több évszázada kialakultak, jellemzően táplálékban bővelkedő, nyugodt környezetet biztosító élőhelyek ezek, ahová a vad ösztönösen vándorol. 

Szarvasbőgés – a vad bárhol az útra tévedhet 

– Sajnos az emberi beavatkozás, az élőhelyek változása ezt felül tudja írni. Például egy autópálya kerítés lezárásakor, sokszor évekig lehet látni az átjárót kereső állatokat, akár fényes nappal is. A szaporodási ösztön rendkívül erős az állatoknál, ráadásul a mezőgazdaságban is beindultak az őszi munkák, sokszor egy nagyobb kukoricatábla betakarítása is befolyásolja a mozgásukat. A vad azonban bárhol az útra tévedhet – mondta el lapunknak Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezetének titkára. 

Figyelmeztető táblák, ultrahangos védelem 

Mint ahogy a titkár mondja: az anyagi károk ellen a megfelelő biztosítás a megoldás, a személyi sérüléseket pedig a sebesség helyes megválasztásával tudjuk elkerülni. Esti órákban a 60 km/óra körüli sebességgel már sokat csökkenthetünk az ütközés lehetőségén. Az újan átadott gyorsforgalmi utakon is figyelmeztető táblákkal találkozhatunk, de a táblák csak a fokozottan veszélyes helyeket jelzik. Különlegesség, hogy egy gímszarvas akár a 2,5 m-es kerítésen is képes átugrani. 

– Több helyszínen helyeznek ki kiegészítő eszközöket, például prizmákat. Örök vita, hogy ez mennyit ér, illetve kinek a dolga. Fizetünk útdíjat és az üzemanyag árában is van erre forrás. Ez az árokpartok rendszeres kaszálására is vonatkozik, hiszen, ha jobban látjuk az út szélét, több időnk van a védekezésre. A prizma lassíthatja az autóst is és a vad is felfigyelhet a fényére, mellette az ultrahangos védelem is jó lehet. A vadgazdálkodó, ha tehetné, nem engedné a vadat még az út közelébe sem. Minden kiegészítő megoldás jó lehet, de a legjobb, ha elkerüljük, megelőzzük az ütközést – tette hozzá. 

Csökkentsük a sebességet!

Szigetközben is megkezdődött a szarvasbőgés: sokan járnak ki hallgatni, és sajnos kutyát sétáltatni is, ezzel zavarják az állatokat, melyekből hetven-nyolcvan is lehet. Korcz Miksa, a Szigetköz Vadásztársaság elnöke szerint ez azért is veszélyes, mert a felzavart szarvasok balesetet okozhatnak. 

– Két éve helyeztünk ki utoljára prizmákat az 1-es út kimlei szakaszán. Tapasztalataink szerint ezekkel felére csökkenthető a balesetek száma. Viszont sajnos egyre inkább eltűntek, miközben jelentős költség a kihelyezésük, ezért fel is hagytunk velük – emelte ki a társaság elnöke. 

Mint mondta: különösen az éjszakai és hajnali órákban közlekedjünk óvatosan, hiszen bőgés idején nagyon aktívak a szarvasbikák. Különösen az utolsó időszakban, az úgynevezett kajtatás idején, amikor hetven-nyolcvan kilométereket is megtesznek. 

Prizmák fékezik meg a vadat

A Soproni Rendőrkapitányság illetékességi területén a közúti balesetek közel tíz százaléka vadelütés. Nemrég 330 vadriasztó prizmát helyeztek el a szakemberek a Tanulmányi Erdőgazdaság, a Sopron Tájegységi Vadászszövetség és a környéken működő vadásztársaságok összefogásából. 

Kerültek prizmák a 

• Sopron-Harka összekötő útra, 
• a 84-es főút egy szakaszára Sopron és az országhatár között, 
• a Sopronkőhida és Szentmargitbánya közötti úgynevezett piknik útra, 
• és a 85-ös főút fertőhomoki és fertőszentmiklósi leágazó közötti szakaszára.