2024.09.10. 08:50
Győri Révais diák a csillagok vonzásában – Már gyermekként is bolygókról szóló mesekönyveket olvasott, felnőttként kutatna
Brazíliáig, egészen a diákolimpia nemzetközi döntőjéig vitte a csillagászat iránti szeretet Milbik Csongor Lászlót. A győri Révai-gimnázium tizedikes tanulója az ötfős magyar delegáció tagjaként képviselte hazánkat a csillagászat és az asztrofizika legígéretesebb tehetségei közt.
Milbik Csongor László, a győri Révai diákja az ötfős magyar csapat tagjaként utazott Brazíliába, a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia döntőjére.
Már mesekönyvként is a csillagokról szóló könyveket bújta Milbik Csongor László. Szülei és nagyszülei, látva az érdeklődését, számos ismeretterjesztő könyvvel ajándékozták meg. Kilencedikes korában pedig már tudományos érdeklődéssel fordult a csillagok felé.
– A nagyszüleimnél találtam egy fizikakönyvet, ebből szereztem meg az alapokat ahhoz, hogy komolyabban is foglalkozhassak a csillagászattal. Tizedikben egy barátom biztatására indultam el először a csillagászati és asztrofizikai diákolimpia hazai fordulójában és legnagyobb meglepetésemre elsőre kerettag lettem. A következő évben, azaz idén pedig már a döntőre Brazíliába utazó csapatba is bekerültem.
Az országos forduló után a tíz legjobb versenyző hat hónapos intenzív felkészülésen vesz részt, heti rendszerességgel kapnak feladatokat, valamint a program része három teljes napos személyes oktatás és egy több mint egyhetes tábor is.
– A verseny maga négy fordulóra oszlik. Az első az elmélet, ez többnyire fizikai feladatokból és a csillagok fizikájából áll, ezt követi az adatelemzés, ahol nagy mennyiségű információból kell következtetésre jutnunk. A gyakorlati részben egy planetáriumban kivetített égbolt alatt kell feladatokat megoldanunk, például kiszámolni a látott égbolt pozíciójából, hogy hol lehet az észlelési helyünk a valóságban, vagy kisbolygók pályáját meghatározni. A negyedik részben pedig valós észlelési gyakorlaton veszünk részt és távcsővel kell bizonyos objektumokat megkeresnünk és szabad szemes becsléssel meghatározni a fényességüket vagy egymáshoz viszonyított távolságukat.
Milbik Csongor Lászlótól megtudtuk, hogy Magyarország a nemzetközi mezőnyben jó országnak számít. Idén pedig az egyik, ha nem a legjobb eredményét érte el a hazai csapat, 1 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzéremmel tértek haza.
– Az elméleti részek nagyon nehezek voltak, a gyakorlatibb feladatokat viszont könnyebbnek éreztem ahhoz képest, mint amire számítottam. Maximálisan elégedett vagyok az elért eredményünkkel. Ráadásul a szervezők úgy alakították a programot, hogy a verseny előtti napokban volt időnk akklimatizálódni és megszokni az időeltolódást, a döntő után pedig szétnézhettünk egy kicsit Rióban is. Elképesztő volt látni a vadon növő banán- és kókuszfákat, valamint az egzotikus madarakat. Tényleg olyan érzése volt az embernek, mintha egy egészen más világba csöppent volna, ráadásul az ott élők lazább életfelfogása is nagyban eltér a miénktől.
Milbik Csongor László elmondta, a későbbiekben szeretne ezen a pályán elhelyezkedni és kutatással foglalkozni.
– Főleg az exobolygók érdekelnek. Azokat a bolygókat nevezzük extraszoláris vagy exobolygóknak, amelyek a naprendszeren kívül más csillagok körül keringenek. Az asztrofotózás gondolatával is kacérkodtam, de ez egy elég költséges hobbi és már az alapeszközök is nagyon drágák.
Milbik Csongor László hozzátette, a korosztályában nem annyira népszerű téma az asztronómia, az országos döntőre is kevesebb mint száz jelentkező volt. Ugyanakkor akiket érdekel, azok mélyen beleássák magukat és komoly tudással rendelkeznek. Az idősebb korosztályban már sokkal több kiváló amatőr csillagásszal találkozhat az ember itthon.
A következő évi versenyre életkoromból adódóan már nem mehetek, viszont olimpikonként részt veszek a következő csapat felkészítésében, ami szintén izgalmas feladat lesz.
