2024.09.08. 16:00
A soproni Pader Szabolcs volt katona, tűzszerész, kommandós és testőr, emellett kick-box világbajnok és világrekorder
Szereti a rendszeres életet, a kihívást, és szeret másokon segíteni. Amit bevállal, azért feláldoz mindent. Ahol mindenki más megáll, ő ott továbbmegy. A soproni születésű, Bécsben élő rendőrrel, Pader Szabolccsal hivatástudatról, kalandos életéről és egy jótékonysági küzdősportgála szervezéséről beszélgettünk.
Fotó: Szalay Károly
Pader Szabolcs, a bécsi rendőrség őrmestere havonta legalább egyszer megfordul Sopronban. Nem véletlen, hiszen itt vannak a gyökerei, itt élt 12 éves koráig, s mint mondta, a Tűztorony a mai napig megdobogtatja a szívét. Édesapja, Páder Vilmos mind sport-, mind közéleti berkekben vármegyeszerte ismert. Szabolcs tőle örökölte a sport szeretetét, az egyenruha tiszteletét pedig a két nagypapájától. Volt katona, tűzszerész, kommandós és testőr, emellett kick-box világbajnok és világrekorder. Most pedig ő fogja össze a Police Fight Challenge 2024 elnevezésű jótékonysági küzdősportgála osztrák nevezőit.
– Öt éve vagyok rendőr Ausztriában, gyerekkori álmom volt, hogy a fegyveres erők soraiban szolgáljak, és segíthessek másoknak. Mindig is vonzott az egyenruha, a rendszeres életmód, a fegyelem, és minden, ami ezzel együtt jár. 1993-ban kezdtem meg a sorkatonai szolgálatomat, ami Ausztriában ma is kötelező, és 1994-ben már Szíriában voltam mint az ENSZ békefenntartó katonája. Édesanyám eleinte borzasztóan féltett, de aztán belátta, hogy nem muszájból csinálom, nekem ez az életem. Szeretem a veszélyt, és még jobban szeretek a bajbajutottakon segíteni. 1998-ban elvégeztem a tűzszerészkiképzést, ebben a munkakörben tértem vissza Szíriába, ahol kimentettünk egy aknamezőre tévedt, sebesült pásztort is. 1999-ben az első osztrák koszovói békemisszióban is ott voltam, szintén tűzszerészként. Összesen hétszer jártam külföldön, háromszor Szíriában, négyszer a Balkánon. Katonaként megtanultam kezelni a veszélyt, tűzszerészként pedig azt, hogy mi az, ami megölhet, megsebesíthet – beszélt katonai emlékeiről és a hivatástudatról Szabolcs.
Azt is elmondta, hogy a testőrszakmát is kitanulta, de hiányzott neki a katonás légkör, így 2002-ben visszatért a hadseregbe.
– Elvégeztem egy kommandóskiképzést, ami igencsak kemény volt, de sok mindenre megtanított. A küzdősport is sokat segített abban, hogy megismerjem a határaimat, és tudjam, hogyan lépjem őket át. Korábban tagja voltam az Operation Fox nevű közös magyar–osztrák migrációellenes rendőri akciónak. Jók a tapasztalataim a magyar rendőrséggel kapcsolatban, jó volt velük együtt dolgozni, a veszélyes szituációkban is megvolt közöttünk az összhang. Jelenleg a bécsi rendőrségnél terepen dolgozom, a munkám része a stressz, amit meg lehet szokni és együtt lehet vele élni. Szeretem ezt az életformát. Azt szoktam mondani: ahol mindenki más megáll, én ott továbbmegyek – mondta meggyőzően az őrmester, aki az utóbbi hetekben sűrűbben jár Magyarországra.
Mucsi Sándor százados, a Police Fight Challenge 2024 főszervezője felvetette, hogy az idei jótékonysági küzdősportgálán osztrák versenyzőket is szívesen látnának. Felkért szervezőtársnak, amire azonnal igent mondtam. Nem kellett sokat agitálnom a bécsi sporttársaimat sem, átérezték a kezdeményezés fontosságát. Most úgy néz ki, nyolc-tíz fős kick-box csapattal érkezünk a szeptember 28-i budapesti gálára. A gála bevétele a Szolgálatteljesítés Közben Alapítványhoz kerül, amelyet egy fiatalon, szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőr édesapja hívott életre. Az alapítvány azoknak nyújt támaszt, akik az életüket nem kímélve másokon segítenek. Azért fontos ez a rendezvény, mert a hétköznapokban senki nem gondol arra, hogy nekik és a hozzátartozóiknak is segítségre lehet szükségük
– beszélt mély átérzéssel a jótékonysági kezdeményezésről Pader Szabolcs.
Mindig is vonzott az egyenruha, a rendszeres életmód, a fegyelem, és minden, ami ezzel együtt jár.
