Elbuszoztunk Olaszországba - Az egyik legújabb Győrből induló járatot teszteltük + Sok-Sok fotó és videó

A reggeli nap keretezte a zöld buszt, ahogy befordult az állomására. A . Ezen egészen Bolognáig juthatunk Budapest, Győr, Bécs, Linz, Dél-Salzburg, Innsbruck, Dél-Bolzano, Trento, Verona útvonalon keresztül. Mi utóbbit választottuk célunknak. 

Fordul a föld alattunk 

A két szerelmes városa hazánkból egyébként sem könnyen elérhető. Repülővel Münchenben kell átszállni, autóval pedig hosszú, monoton vezetéssel és autópályadíjakkal kell számolni. Emellett azt se feledjük, hogy sok esetben az út maga is élmény. Látni, ahogy a kilométerekkel együtt nőnek a hegyek, a kis tiroli házak faerkélyén pedig rózsaszín és fehér virágok tülekednek. Az újabb határhoz közeledve aztán a sziklameredélyekről büszkén letekintő fenyők átadják a helyüket, hogy szőlőtőkék végeláthatatlan sora inthessen kacskaringós kaccsal az utazónak. 

Divat a halál árnyékában 

Verona Győrnél kicsit nagyobb, de gyalogszerrel még jól bejárható település. A város büszkesége, s a múlt véres kéznyoma a monumentális, 25 ezer ember befogadására képes veronai aréna, mely az első század óta kínál szórakozást a lakosoknak. 

A gladiátorok élet‑halál harca már kiment a divatból, így most az akkordok csatáját elvezhetik a nézők a nagyszabású opera-előadásokon. Az óriás árnyékában a divat szerelmesei könnyíthetnek a pénztárcájukon a Via Giuseppe Mazzinin, ahol a legnagyobb márkáktól a helyi csúcsminőségű tervezői darabokig minden kapható. 

Júlia keble és a lakatok 

A vásárlóutca végén a Piazza delle Erbe téren elsősorban turistákat célzó piaci árusok kínálják tarka szuvenírjeiket. Érdemes felfelé is nézni, kopott arccal bár, de régi korok festészete pillant le ránk néhány ház faláról. Innen alig egy kőhajításnyira van a híres Júlia-erkély, megtalálásához elég, ha figyeljük, melyik kapuban gyűlik össze a tömeg. A Shakespeare tragikus hősnőjét formázó szobor meglehetősen gyorsan váltja partnereit, annyian karolták már át, hogy mellkasán a ruha csillogóra simult. Az apró udvarban örvénylő tömeg sodrásában bevetődtünk a kis ajándékboltba, melynek legnépszerűbb terméke a szív formájú lakat. Ezek a közeli rácson tornyosulnak. A több száz rózsaszín és piros szív igazán impozáns látványt nyújt, ugyanakkor el is gondolkodtat, közülük hány összelakatolt szerelem maradhatott meg a mának. Egy dolog mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül: hogy kerül a kínálatba hűtőmágnes, ami megszólalásig olyan, mintha Júlia keblét formázná? 

Dolce vita és fürdőzés a parkban 

Megéri fellázadni az útikönyvek ellen, a Castelvecchio mögött bölcs öregként karolja át az Abige folyót a város legszebb hídja. A csipkés vörös téglás tornyok úgy festenek, mintha karjaik az ég felé nyúlnának. A magas falakra fölkapaszkodik, majd vidáman alászökken egy harmonika jókedvű ritmusa. Szőke kislány négyszer pördül körbe, felpillant a muzsikusra, és szégyenlősen elfut. A nyári forróságban a zubogó folyó ezüstös tajtékot hányva csábít a veszélybe. 

Hűsölésért érdemesebb a „vízen járók” közé menni. A történelmi belvárosból kilépve a híd másik oldalán a város rejtett gyöngyszeme, a Vasca pubblica. A sekély medence legmélyebb pontján is alig ér az ember bokájáig a langyos víz. Kék triciklivel suhan át egy kisfiú a vízen, utána egy lányka rózsaszín rollerrel, felnőttek kis csoportokban nevetgélnek vagy épp a parton ücsörögnek. Egy éltesebb korú úr kis ideig játszik az unokáival, majd nemes egyszerűséggel leheveredik, és arcára borítja a kalapját. A háttérben, mint egy megkomponált aláfestő zene, szól a Sound of Silence. 

Citrusillatú látkép 

Az indulás napján fedeztük fel, hogy Verona szereti a korán ébredőket. Reggel hét és kilenc között szinte üres utcákon barangolhatjuk be a még hűvös várost. Árnyas, macskaköves lépcsősor szalad fel a San Pietro-kastélyhoz, ahonnét alátekintve a környék legfenségesebb panorámája bontakozik ki előttünk. A még friss levegőt a ciprusok összetéveszthetetlen gyantás-citrusos aromája festi meg, s a hűs kőpadon üldögélve csak az Abige morajlik, ahogy elrobog a Pietra híd lábai közt. A tekintet pedig belevész a kanyargós utcák útvesztőjébe. A vörös tetők közül csak a templomtornyok nyújtóznak, kapaszkodót adva a vándor pillantásnak. 

Kulináris kalandok

Az olasz pizza egy egészen más szintet képvisel a tésztaételek világában. Ráadásul nem is kell mélyen a zsebünkbe nyúlni. Bár a népszerű turistahelyeken akár 15 eruót is elkérnek érte, de 10–15 perc sétáért cserébe már 5 euróért is kapható. Mi a Wallet Pizza apró helyiségébe menekültünk be egy vihar elől. Legnagyobb meglepetésünkre a kész pizzát – amelynek 5 eurós menüárába még egy jó olasz sör is belefért – négybe hajtották. A különleges tálalás rendkívül hatékonynak bizonyult, amellett, hogy séta közben is könnyen fogyasztható, garantálja, hogy az utolsó harapásra marad a legszaftosabb legsajtosabb rész. Ha valami érdekesebbre vágyunk, a Piazza delle Erbe sarkán a Minuti di Bauli édes tésztabuciba töltött változatos krémes süteményeket kínál, és mint a neve is mutatja, pillanatok alatt kész a helyben sütött finomság. A nyári melegben pedig a krém helyett fagylalttal is kérhetjük. 

Még több fotó és videó az útról: