Szomját oltja őzmama és őzgida a győrújbaráti hegyoldalban - videón az itatás

Őzmama kicsi gidájával sétál be egy kis tisztásra egy itatóhoz. Óvatosan körülnéz, iszik, majd kicsinye is szomját oltja, amíg mamája feszülten figyel, s már el is fut a biztonságot jelentő bozótba. Ebben a hőségben szinte mindennap meglátogatják a hegyoldalban Horváth Tímea kertjét. Nem legelni, hanem mert szomjukat tudják oltani. Tímea ugyanis folyamatosan tölti fel friss vízzel az itatókat, amelyek a környék madarainak, állatainak segít túlélni a szárazságot.

– Négy éve költöztem Győrújbarátra a hegyoldalba. A házak felkúsznak az erdő közé. Már tavaly elkezdtem itatni az állatokat a forróságban, de télen a madarakat etetem is. Így tudom segíteni őket. Most már rendszeresen megjelennek, reggel és estefelé is. Az őzmama a gidájával rendszeresen jön. Próbálom megörökíteni ezt a csodát, aminek nap mint nap részese lehetek, de nagyon óvatos vagyok, hogy ne zavarjam meg őket. Tíz éve fotózom a természetet, most kezdtem el a videózást is, amit még csiszolnom kell. Most még könnyen közlekednek, mert a kertet növényzet veszi körül, ám aggódok miattuk, mert körülöttem több helyen is építkezés kezdődött, egyre kisebb életterük lesz – osztotta meg velünk aggodalmát Tímea. 

Miközben csodáljuk a gyönyörű panorámát, amelyben feltárul elénk egész Győr, alig értjük egymás szavát. Az erdő közepén, ahol csendre és nyugalomra vágynánk, fülsiketítő gépek zaja jelzi: kivágják a fákat, bokrokat, nem törődve azzal, hogy a madarak fiókái még a fészkekben vannak. Lecsupaszítva a domboldalt, minden centimétert lekövezve az ember veszi át a terepet. Vajon lesz-e olyan bátor az őzmama, hogy azután is eljárjon friss vízért barátjához, Tímeához?