2023.11.21. 15:51
Kerekítő - A gyerekek szeretete tölti fel Szabó-Bellán Tímeát
Több mint tíz éve tart Kerekítő foglalkozásokat kisgyermekeknek és szüleiknek Szabó-Bellán Tímea, aki munkájával elismerést is kivívott.
Szabó-Bellán Tímea több mint tíz éve tart Kerekítő foglalkozásokat, ahol gyakran előkerül kedvenc hangszere, a citera is. Fotó: Szita Márton
A baba-mama foglalkozást, a t közel 15 évvel ezelőtt J. Kovács Judit szerző álmodta meg, aki idén a Janikovszky Éva Alapítvány irodalmi díját vehette át. A program létrehozója köszönetképpen elismerést adott át azoknak a foglalkozásvezetőknek, akik tíz vagy annál több éve dolgoznak azon, hogy mondókák révén szebbé tegyék a babák és a szüleik mindennapjait. Köztük volt a soproni Szabó-Bellán Tímea is. – Szeretem, hogy a Kerekítő-közösség tagja lehetek, és szerencsésnek vallom magam, hiszen a hobbim egyben a munkám. A pályafutásom elején énekesnek készültem, de végül mást hozott a sors. 2011-ben csatlakoztam a közösséghez mint foglalkozásvezető, és azóta a legjobb közönségnek, a gyermekeknek énekelhetek – mondta lapunknak Tímea.
– Rengeteg szeretetet kapok a gyerekektől, amitől igazán fel tudok töltődni – mondta a Kisalföldnek Szabó-Bellán Tímea, aki hálás, hogy részese lehet a támogató közösségnek.
Tímea a tanulmányait pedagógusként végezte, és a tervei között szerepelt, hogy a gyermekek és a klasszikus zene iránti szeretetét ötvözze.
– A kislányommal jártam Judithoz, akivel sokat beszélgettünk az ötletemről, és arról, hogy a kicsikhez miként lehet közelíteni. Végül Judit módszertana annyira magával ragadott, hogy főállásban kezdtem el Kerekítő foglalkozásokat tartani – mondta.
Mintegy húsz könyv szerzője J. Kovács Judit, akinek a Kerekítő programja 7 országban, összesen 270 helyszínen, háromféle foglalkozás formájában érhető el.
– A program attól különbözik a többi baba-mama foglalkozástól, hogy kizárólag népi eredetű hanganyagokkal és mondókákkal dolgozunk. A foglalkozásnak, amelyeket nullától hároméves korig ajánlunk, van egy szimbóluma, a Kerekítő manó, aki mindig megjelenik az órák elején, és huncutkodik, köszönti a gyerekeket. A mondókázó foglalkozáson ölbeli játékok vannak, a Manótornát értelemszerűen testmozgással egészítjük ki, és van a Tippentő, amikor a pedagógusok néptánccal színesítik a programot. A játékok közben sokat zenélünk, és több hangszert is megszólaltatunk. Nálam gyakran előkerül a citera mint népi hangszer – részletezte a soproni foglalkozásvezető, aki heti rendszerességgel tart órákat Sopronban, Fertődön, Kapuváron és Csornán is.
Az órák mellett alkalmi eseményeket is rendez, mint a „Hívd el apát!” Kerekítő, vagy családi programokat, amelyekre az egész család szokott érkezni. Nyáron szabadtéri Kerekítőket tart az Erzsébet-kertben, ahol alkalmanként közel száz család énekel, mondókázik egyszerre.
A játékok közben több hangszert is megszólaltatnak. – Az órákat mindig az adott évszaknak megfelelően, aktuálisan állítom össze. Egyértelmű, hogy most az őszi dalok vannak előtérben, vagy egy-egy ünnep, mint amilyen a Márton-nap volt. Az anyukáknak jót tesz, hogy kicsit kimozdulnak, és a babákkal együtt tudnak kikapcsolódni. Ők játszanak a babával, én csak az útmutatót adom. Mindez szociálisan a piciknek is jót tesz – tette hozzá.