Több száz éves órákat javít a győri fiatalember, Markotányos Bence - galéria, videó

Mivel az antik darabok egyediek, Markotányos Bence maga gyártja a szerszámait is. Azt mondja, épp emiatt foglalkoznak kevesen antik órákkal, mert több alkatrészt és eszközt kell saját kezűleg legyártani. Egyelőre mellékállásként javít és újít fel órákat, de szeretné, ha később többet foglalkozhatna ezzel. 

Bencének nincsenek sebészi finomságú ujjai, ahogy azt egy pici alkatrészeket készítő, csiszolgató mestertől várnánk, de azt mondja, nem a nagyság számít. Az a fontos, hogy ne remegjen és ne izzadjon. Persze azért trükkje is van: fel kell szerelkezni gumiujjakkal, ha a keze nehezítené a munkát. 

Mondják, hogy a társadalmi háttérnél is jobban meghatározza egy gyermek sorsát, hogy vannak-e otthon könyvek. Bence esetében ez különösen igaz. Antik könyveket böngészett kamaszként, ott talált rá egy kötetre, amelynek a borítóján az szerepelt: Órás szakmai ismeretek. Miután ezt böngészte, ki akarta próbálni a gyakorlatban is. Amúgy is benne volt a szerkezetek iránti kíváncsiság. 

– Mindent szétszedtem, hogy lássam, hogyan működik. Aztán az órákban láttam meg a rejtélyes antikvitást. Élveztem, hogy ha valami nagyon régit megcsinálok, újra működik. 

Bence 15 éves volt, amikor először szétszedett egy zsebóra­alkatrészt. Bár azóta is elásva pihen egy zacskóban a fiók alján, ez indította arra, hogy jobban utánanézzen. Elkezdett Pintérné Jutka győri órásmesterhez járni, aki időnként a kezébe adott egy-egy vekkert, hogy nézze meg, és hogy legyen kis sikerélménye. 

A Jedlik-iskola után a budapesti főiskolán adódott egy órásképzés, amit Bence elvégzett. Jutka nénin keresztül érkeztek az első megbízások, de most már Hollósi Zoltán is hozzá küldi azokat a darabokat, amik az ő szakterületéhez tartoznak. 

Tábláján sorakoznak a feladatok, pedánsan, épp ahogy az órák is szépen, fajtánként sorakoznak a falon, polcokon. 

– Volt, hogy jött egy ügyfél, és azt gondolta, ötezer forintot épp ha ér az óra, amit hozott. Láttam, hogy az 1790-es évekből való. Jobban tettem volna, ha azt mondom, hogy adok érte 50 ezer forintot, de inkább elmondtam neki, hogy felújítás előtt kétszázötvenezret, utána félmillió forintot ér. 

A legértékesebb óra, ami Bence kezei között megfordult, a Győri Egyházmegye püspöki palotájának biedermeier órája volt. Az idő mellett a dátumot is mutatta, és a számlap alatt dolgozó mechanizmus egy köszörűs és egy kalapáló embert is mozgatott. De az egyházmegye több óráját újította már fel. A bencések toronyóra-szerkezetén is ő munkálkodott. Ki lesz állítva az az óramű, amit ő mentett meg a megsemmisüléstől. 

Ahogy egyre több munkája van, úgy szeretne egyre inkább jelen lenni a köztudatban. Tanulgatja a munkáit fotózni, hogy a közösségi médiában szebben jelenjenek meg. 

Markotányos Bence

– Mindig az volt az elképzelésem, hogy ha bárki talál a padláson egy antik órát darabokban, össze tudjam neki rakni. Én legyek az, aki képviseli ezt akkor is, amikor már nem lesznek a mostani idők órásmesterei. 

A térségben nincs Bencéhez hasonló fiatal antik órás. Talán épp ezért nagyon tudatos: azt mondja, most a szakmai és üzleti fejlődésé a terep, gyűjteni majd esetleg később szeretné az értékeket. Jelenleg a fogaskerékgyártás megismerése foglalja le. 

– Ezeket az órákat egy mesterember a tömeggyártás előtt készítette a műhelyében. Beleadta minden tudását, épp ezért úgy tartom, hogy nincs antik óra, amit ne lehetne megjavítani.