2023.09.17. 08:05
Térdfájdalom és porckopás: vitatott az ízületbe adott hialuroninjekciós kezelés hatása
A térdízületkopás és a térdfájdalom mára már népbetegségnek számít, nem csoda hát, ha az ízületbe adott hialuroninjekciós kezelés rendkívül elterjedt módszer lett. Hatékonysága azonban vitatott. Horváth Noémi, a Sherlock Rehab gyógytornásza, manuálterapeutája fontos tényekre hívja fel a figyelmet.
Bár a térdbe adott hialuroninjekció népszerű, a hatása félrevezető lehet. Illusztráció: pixabay.com
Az elmúlt évek egyik gyakori kezelési módszerévé nőtte ki magát a hialuroninjekció alkalmazása, melyet akkor választanak az orvosok, ha a páciens a chondroprotektív szerek (melyek biztosítják a porc megfelelő tápanyagellátását) vagy gyulladáscsökkentők szedése után sem tapasztal jelentős javulást a térdfájdalma kapcsán. Amennyiben a képalkotó vizsgálat is megerősíti a porckopást, az orvosok a műtétet helyezik kilátásba, ám előtte – utolsó lépésként – hialuron- injekciós kezelésnek vetik alá a beteget.
Annak köszönhetően, hogy ezen kezelések megszaporodtak, számos kutatás is készült a hatékonyságukkal kapcsolatban. A mesterséges „kenőanyag” befecskendezése alapvetően jó ötlet, mivel az ízületek kenését valóban a hialuron biztosítja, azonban a kutatások azt mutatják, hogy az eredmények messze elmaradnak a várttól.
CSEKÉLY A HATÁSA
A Journal of the American Medical Association folyóirat 2003-as összefoglalójában olvasható az a megállapítás, hogy a „placebóhoz képest csekély hatást vált ki” a hialuroninjekció. Ezt egy 2012-es kutatás is alátámasztotta, 90 korábbi vizsgálatot tekintettek át a kutatók és megállapították, hogy ez a fajta kezelés kis és klinikailag irreleváns hatékonyságot jelent, valamint a nemkívánatos események fokozott kockázatával jár.
Egy 2022-es kutatás pedig egyenesen negatív eredményt mutatott a térdízületi viszkoszupplementáció hatásosságáról a placebokutatásokhoz képest. Tehát a hialuroninjekciók nemcsak hatástalannak bizonyultak, de még károsak is lehetnek.
AZ IS KOPIK, AMELYIK NEM FÁJ
Fontos megjegyezni, hogy a térdporckopás azokat is érinti, akik nem tapasztalnak térdfájdalmat. Egy tanulmányban 710, olyan 50 év feletti pácienst vizsgáltak, akiknél nem állt fenn térdízületi gyulladás, és mindegyikük térdét képalkotó eljárással vizsgálták meg. A résztvevők mindössze 29%-a tapasztalt térdfájdalmat a vizsgálatot megelőző hónapban. A végeredmény azt mutatta, hogy függetlenül attól, hogy a páciensnek fájt vagy nem fájt a térde, mindannyiuknál azonos mértékű porckopást mutatott a vizsgálat. Az MRI által talált térdelváltozások között a csontkinövés volt a leggyakrabban felfedezett probléma, ezt követte a porcsérülés, a csontvelő-elváltozás, az ízületi tok gyulladása, a ciszta, a porc- elváltozás, majd a szalagelváltozás zárta a sort.
Következtetésként leszűrhető, hogy a térdízületi kopás diagnózisa ugyan rendkívül népszerű, ám félrevezető is, mivel a tanulmány bizonyította, hogy azoknál is megállapítható valamilyen térdelváltozás, akiknél nem jelentkezik térdfájdalom.
HA A MŰTÉT SEM SEGÍT
A 2000-es évektől kezdve több ortopédiai műtét eredményességét is vizsgálták, melyek haszontalannak bizonyultak. Egy 2013-as publikálású cikkben az artroszkópos térdműtét és a placeboműtét eredményeit hasonlították össze. A 146 vizsgált páciensnél arra az eredményre jutottak, hogy mindkét csoportnál javulás figyelhető meg, az elsődleges eredménymutatóknál nincs különbség.
A 2002-ben végzett kutatás során ízületi kopás okozta fájdalmaktól szenvedő betegeket vizsgáltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a páciensek jól javultak, függetlenül attól, hogy valódi műtéti beavatkozáson (artroszkópos műtéten) vagy látszatműtéten estek át. Ez a placebohatás különösen látványos példája és arra utal, hogy a hit még egy „mechanikai” térdproblémára is hatással lehet. A vizsgálatból levonható következmény az, hogy a térdben lévő állapotok valószínűleg közel sem olyan fontosak, mint gondolnánk. Továbbá, hogy a műtétek és az injekciók sokkal kevésbé tudnak bizonyítékon alapulni, mint gondolnánk.
Mivel a térdfájdalom több okra is visszavezethető, lényeges, hogy a probléma forrását kutassuk, ne csak magára a fájdalomra fókuszáljunk. A kellemetlenséget okozhatja csípőízületi probléma, boka- trauma, gerincpanaszok, de még nőgyógyászati rendellenesség is. Ezért egy alapos állapotfelmérés szükséges ahhoz, hogy a páciens életútja, kórtörténete és a fizikális tesztek alapján rájöjjünk, hogy miért is nem „boldog” a térd.
Forrás: sherlockrehab.hu