Tudatos élet műanyag nélkül - még nem késő csatlakozni a júliusi kihíváshoz Győr-Moson-Sopronban

Még nem késő csatlakozni a Plastic free july, azaz Műanyagmentes július kihíváshoz, amely a klímára és az egészségre szeretné felhívni a figyelmet. Nyereményjátékokkal és tájékoztató anyagokkal hívja fel a figyelmet a műanyagmentes júliusra Sopron első csomagolásmentes boltja, a Dekagramm. Pfeiffer Judit abban reménykedik, hogy ebben a hónapban talán egy picit többen figyelnek és tesznek erőfeszítéseket az egészségesebb és környezetkímélőbb életért. 

– Amikor megnyitottunk, egy picike bázis volt azok számára, akik korábban is tudatosan próbáltak élni és vásárolni. Az elmúlt három évben azonban sokakat sikerült erre az útra hívni és szép sikerekről tudunk beszámolni – mondja a tulajdonos.

Egy lépéssel többet vállalni 

– A saját életemben is kihívásnak fogom fel, hogy minél jobban mérsékeljem a hulladéktermelést. Éthordót viszek, ha étterembe megyünk, a vászonzsák és a kulacs már alapfelszerelés. De van, akinél nem, ezért akár ez az első lépés lehet számára. Akik már úton vannak a környezettudatosság felé, vállaljanak be még egy lépést, aki pedig most indul el, keresse meg, mit tehet, látogasson el egy csomagolásmentes boltba, tegyen az autóba táskákat, zsákokat, mindenki tud továbbfejlődni. Járt a héten nálunk egy kismama, aki korábban is szeretett volna tudatosan vásárolni, de született két gyermeke, most kapott új motivációt a műanyagmentes július kapcsán. Egészségügyi területről érkezett, így a műanyagoknak nemcsak a környezetünkre gyakorolt hatása aggasztja, de szervezetünket is félti tőle. 

– Megdöbbentő, hogy a mikroműanyagok ott vannak mindenhol, a vízben, a talajban, a tányérunkon. Ez ijesztő. A most született kisbabák szervezetében már megtalálható. A kis szemcsék kiürülni nem feltétlen tudnak, ezért betegségeket, érzékenységeket, bőrproblémákat okozhatnak. 

Húsz éve műanyagmentes minden júliusa 

– Sokan hülyének néztek, amikor szelektíven gyűjtöttem – emlékszik vissza Munkácsy Márta győri védőnő. – 20 éve helyezték ki az első szelektív szigetet Adyvárosban a Jereváni úton. Mindenki örült az eldobható pelenkáknak, micsoda vívmány, én meg úgy döntöttem, inkább mosom. Viccelődik vele, hogy bár fekete öves szélsőségesnek mondja magát, azért ő is magyar: nála is rejlik otthon egy zacskó, ami tele van zacskókkal. – Én se dobáltam el a műanyag zacskókat, de nagyon ritkán használom. A lebomlónak mondott műanyagtól is tartózkodom, mert az szerintem csak apróra esik, de nem bomlik le. 

A praxisban is edukál 

– Az anyukák fogékonyak, ők értik, hogy nem mindegy, a gyerekeinkre mekkora szeméthegyet hagyunk. Első alkalommal, amikor vizeletmintát hoznak, akkor megkérdezem: ugye visszaadhatom az üveget, és legközelebb is ebben hozza? 

Törlőkendő-használat helyett pedig a szülésfelkészítő alkalmakon szokta elmondani, hogy a finom bababőrt ne terheljék kemikáliákkal. – Langyos vízbe mártott textilpelenkával gyönyörűen le lehet mosni a popsit. Bio-, meg öko-, meg szenzitív a felirat, de nézzük meg az összetételt, elég ijesztő. Fürdetőkrém helyett is már csak mandulaolajat szoktam javasolni. Ami nekünk jó enni, az az baba fürdetővizébe is jó. Szerinte megtévesztő az ásványi olaj kifejezés, mert mögötte valami értékes tápanyagot sejtünk, miközben az valójában kőolajszármazék. 

Azt mondja, a legnehezebb talán azt megszokni, hogy az ember vigye magával azt, amire szüksége lehet: szatyrokat, poharat, kulacsot, akár még tányért és evőeszközt is, hogy ne kelljen a standoknál, gyorséttermekben elvennie a műanyag, amúgy sem túl jól használható tárgyakat. – Saját kis dobozkák is vannak nálam, ha maradékot kell eltenni. A szokottnál nagyobb cuccal, hátizsákkal járok. Lehet azért ügyesen pakolni: nagydobozba kisdobozt, poharakba zacskókat. Jártam egy zarándoklaton, ott megtanultam, hogy egy kanállal, tányérral gyönyörűen végig lehet csinálni egy hetet és 180 kilométert. 

Idősektől és fiataloktól is lehet tanulni 

– Sokat tanulok a gyermekeimtől, a csomagolásmentes boltot rajtuk keresztül ismertem meg. A fermentálást mint tartósítási formát is az egyik lányomtól tanultam. De az idősek is olyan jól csinálták valaha – sok esetben spórolásból. A cekkerüket, kosarat használták évtizedekig, nem dobták ki az ételt, és profik a befőzésben, hogy ne kelljen megvenni a műanyagos szörpöt. 

Azt mondja, elámult, hogy galuskát és főtt krumplit is látott a multik polcain. Elkeserítő, mert azt jelenti, hogy van rá kereslet. Szerintem az első lépés a főzés, két legyet ütünk vele egy csapásra: tudjuk, mit eszünk, és a sok fölösleges műanyagot, csomagolást nem kell kidobni.