Új tárlat nyílt - Zarándokhagyományok Moson vármegyében - fotók

Az egybegyűlteket Czuppon Tamás múzeumigazgató és Pausits István önkormányzati képviselő köszöntötte. A tárlatot Martinschich Balázs, a múzeum történésze ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

– A Zarándokhagyományok Moson vármegyében című kiállításon a téma két aspektusába nyerhetünk betekintést. Egyfelől a vármegye lakóinak zarándokhagyományait ismerhetjük meg, másfelől a vármegyébe vagy azon keresztül haladó zarándoklatok vonatkozásait járhatjuk körbe – hangsúlyozta Martinschich Balázs.

A tárlat révén megismerhetjük az egykori vármegye két emblematikus búcsújáró helyét, Boldogasszonyt és Máriakálnokot. Máriakálnok csodás forrás vízénél, Mária szobra előtt imádkozva oly sok kegyelmet nyertek az elmúlt közel félezer évben oda zarándokló hívek. A ma már Ausztriához tartozó Boldogasszony oltárán Szent István és Szent László királyok szobrai hirdetik a magyar nép és a vármegye népeinek buzgó Mária tiszteletét.

– Vármegyénk magyar, német és horvát katolikus hívei Szűz Mária tiszteletüket nemcsak fontosnak tartották, hanem azt buzgón meg is élték mind a helyi, mind a távolabbi búcsújáróhelyeken Máriacellben, Lorettomban, Máriavölgyben vagy Győrben. Térkép segítségével bejárhatjuk Moson vármegye és annak határai mentén fellelhető, a népi vallásosság által oly tisztelettel látogatott kápolnákat, templomokat. Betekintést nyerhetünk a zarándokok tárgyi emlékanyagába. Továbbá követhetjük a szétszakított várvidéki horvátok zarándokmenetét Máriacellbe, ahol minden év augusztusában összegyűlnek és a határok ellenére együtt köszöntik a Boldogságos Szűz Máriát immáron 100 esztendeje – hívta fel a figyelmet a történész.

A tárlaton látható fotók, történetek bizonyítékai, hogy a zarándoklás, a búcsújáróhelyek felkeresése, nem csak a tehetős emberek számára volt elérhető, hanem nyitott volt minden egyes lélek számára.

– Ma, amikor világunkban oly sok embert fenyeget a kiégés és a tanácstalan bolyongás veszélye, talán érdemes lenne megállni és belenézni a máriakálnoki kegykápolna emlékkönyvébe, hogy például 1950-ben miért is zarándokoltak egy-egy búcsú alkalmával ezrek ebbe a kis szigetközi faluba! A lehetőség ma ismét adott, szabadon járhatunk a régi hagyományos Mária kegyhelyek útvonalán, de felfedezhetjük a határtalan Szent Jakab és Szent Márton utak rejtette csodákat is! – emelte még ki Martinschich Balázs, aki egyben köszönetet mondott azoknak, akik lakóhelyük vagy családjuk tárgyi emlékeivel hozzájárultak, a Hansági Múzeum tárgyai mellett a tárlat létrejöttéhez.

Az április 17-ig látogatható kiállítás megnyitóján a Heideröslein Németh Nemzetiségi Dalkör működött közre.