Hungarikum lehet a höveji csipke - már az UNESCO nemzeti listájára is felkerült a rábaközi kincs

A bizottság saját kezdeményezése az első megyei érték, a höveji csipke hungarikummá jelölése. A kiemelkedő nemzeti érték már az UNESCO nemzeti listájára is felkerült, így most már könnyített eljárás keretében válhat hungarikummá. – Bár a hungarikumok között van már csipke, de a höveji különleges, mert igazából egy hímzés. Nagyon szép határon átnyúló története van. A Csallóközből érkezett a Rábaközbe, amely tovább gazdagodott és vált megyénk értékévé – mondta dr. Pető Péter a megyei értéktár bizottság elnöke.

Az ülésen négy megyerikumról is döntöttek. A kónyi verbunkot egy külső szakmai vélemény megerősítésével vették fel a megyerikumok közé kulturális szakterületre. A győrzámolyi Patkányos-pusztai szivattyúház a Szigetköz egy különleges ipartörténeti emléke. Maga az épület is védett, de a szivattyúház a mai napig működik azokkal a berendezésekkel, amelyeket az 1920-as években a Ganz-Mávag gyárban gyártottak, ipartörténeti értékként a műszaki kategóriát gazdagítja. A KHÜNE mezőgazdasági gépgyártás története is a megyerikumok sorába került. 1869 óta folyamatosan gyártanak mezőgazdasági gépeket, országosan is unikális ipartörténeti emlék.

– Eddig elzárkóztunk attól, hogy egyedi könyvek bekerülhessenek a megyei értéktárba, de Drinóczy György premontrei kanonok 1831-ből származó Sopron vármegye böngészete című művével most kivételt tettünk, mert annyira különleges. Az 1830-as években a premontrei kanonok végigjárta az akkori Sopron vármegye összes települését és elbeszélgetett az ott élőkkel. Minden faluról több kézírásos jegyzetet írt, ami elkészült egy gyűjteményes műben, amelyet ma a csornai premontrei apátság őriz. Különleges abból a szempontból is, hogy azoknak a településeknek a magyar nyelvű leírása is szerepel benne, amelyek azóta Burgenland részei – árulta el Pető Péter.