Gyep és medence helyett birkák és tyúkok egyre több udvaron Győr-Moson-Sopronban

Kistóth Mária 15 tyúkot, egy kakast és három libát tart Láziban. Napi 6–11 tojást adnak. Korábban malaca, nyula is volt. 

- Egy kezemen össze tudom számolni, hogy ki tart ma még haszonállatot a faluban. Sok munkával jár és a takarmány is nagyon drága hozzá. Tavaly egy mázsa kukorica 4500 forint volt, most 18 ezer, ez nagyjából két hónapra elég, azzal a zöldséggel kiegészítve, ami a kertemben megterem. Viszont legalább tudom, hogy mit eszem és lehet, hogy karácsonyra a boltban már száz forint lesz egy tojás.  Nem szeretem a táppal etetett csirkéket: meg lehet nézni, hogy mennyivel sárgább az én tyúkjaim tojása. A polgármesternek szóltam, hogy szeretnék tartani, nem volt gond, a szomszédokat sem zavarja a hangjuk. Egy barátnőm mesélte, hogy szomszédját zavarta a kukorékolás, szólt, hogy műttesse meg a kakast, azt válaszolta: akkor te meg a kutyádat - mesélte az asszony. 

Míg faluhelyen azért még manapság sem ritka az állattartás, a drágulás miatt a kertvárosokban is többen gondolkodnak azon, hogy a pázsit, vagy a medence helyett zöldséget és haszonállatot tartanak a kertjükben. De lehetséges-e, mit mond a szabály? 

A trágya, a takarmány kezelése

Királyfi Péter, a győri önkormányzat állatvédelemmel, állattartással foglalkozó referense arról tájékoztatott minket, hogy Győrben a haszonállatok (ló, öszvér, szarvasmarha, sertés, juh , kecske, nyúl, baromfifélék, méhek) tartásának korlátozása tíz éve megszűnt, ám a járvány- és állategészségügyi előírásokat be kell tartani. Így figyelni kell a trágya előírt kezelésére, a takarmány tárolására, a rágcsáló- és rovarirtásra, az épületelhelyezésnél a megfelelő védőtávolságokra, és állattartó helyiség létesítésekor be kell vonni az építési hatóságot. Az állatvédelemmel, tartással kapcsolatos észrevételek, panaszok az önkormányzatok jegyzőjének hatáskörébe tartoznak, panasz esetén együttműködve más hatósággal. 

Értesítési kötelezettség

Királyfi Péter hozzátette: haszonállat tartásával kapcsolatban a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya az eljáró. Létszámtól függetlenül (baromfi, nyúl esetében száz egyednél) az állattartó köteles tevékenységéről értesíteni a hatóságot, az ellátó állatorvost. Méheknél a jegyző, vagy polgármesteri hivatal felé is jelenteni kell a tevékenységet. - Mindezek mellett a "jó gazda" fogalmának is érvényesülnie kell - tette hozzá Királyfi Péter 

Állattartás céljára szolgáló épületek

Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható, közölte velünk a soproni önkormányzat sajtóirodája. Ám a haszonállatok tartása nem korlátok nélküli egy településen, annak meg kell felelnie az irányadó előírásoknak. Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit a helyi építési szabályzat állapíthatja meg. Sopronban a településközpont vegyes építési övezetben nem létesíthető haszonállat tartás céljára szolgáló épület. Falusias lakóövezetben állattartó épület, épületrész legfeljebb 25 négyzetméter alapterületig létesíthető, ha biztosított a lakóépületektől a 20 méteres védőtávolság.

Rendelet tehát nem tiltja, nyilván az már más kérdés, hogy a szomszédság, mondjuk a városi környezetből az agglomerációba költözők miként birkóznak meg az állattartással járó kellemetlenségekkel, mint a szag, vagy légyinvázió. Ez viszont már nem jogi kategória.