Hétvégi séták Győrben – Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába’

Múlt heti feladványunk megfejtését az Újváros és Sziget városrészeket elválasztó egykori Rábca folyó medre helyén kialakított ligetben találjuk meg.

Ahol a Rábca vize folyt

Vajon eszünkbe jut-e, hogy a hangulatos liget helyén – ahol ma már termetes platánok, fiatal, új telepítésű fák és cserjék között sétálhatunk – a folyómeder szabályozása előtt a Rábca vize folyt, amit 1906-ban vezettek el mai medrébe. A régi meder helyét zöldfelületté alakították. Ifj. Pecz Ármin (1855–1927), a neves kertész fia készített terveket, aki folytatta apja tevékenységét, és később a budapesti millenniumi kiállítás egyik rendezője volt. Ezt a területet részben feltöltve, 8 egymással összefüggő kert kialakításával álmodta meg, ám a kivitelezésére végül nem került sor.

2015 óta figyelik a ligetet a kőszemek

Jelenlegi formájának kialakítása az 1930-as években kezdődött meg a Bercsényi-iskola előtti és a Híd utcai rendelő helyén lévő mederrészek feltöltésével és fásításával. 2013-ban a városrész rehabilitációjához kapcsolódóan elkészült a liget Belvároshoz közeli végén egy korszerű játszótér. 2015 óta pedig itt áll a füves területen a liget névadójának, gróf Bercsényi Miklósnak a kőszobra, melyet halálának 290. évfordulóján avattak fel. A henger alakú pilléren a fejét jobbra fordító, fiatalos arcú, komoly, szuggesztív tekintetű, homlokát ráncoló, bajusszal és hosszú – hátul összefogott – hajjal ábrázolt gróf mellszobra látható. Bal karjának helyére bevésett felirat – AMMER – a szobor alkotójára, Ámmer Gergő szobrászművészre utal. Ez a szobor volt heti feladványunk.

Győzelmekben és kudarcokban egyaránt volt része

Az egykori kuruc csapatok fővezére 1665. szeptember 24-én Nyitra vármegyében, Pöstyén közelében, Temetvény várában született. A nagyszombati jezsuitáknál, majd egy ideig a nagyszombati egyetemen tanult. Buda 1686-os ostroma után ezredessé léptették elő, 1687-ben I. Lipóttól elnyerte a grófi címet és aranysarkantyús vitézzé avatták. Szépen emelkedett a hivatali ranglétrán, ám munkája során szembesült a Habsburg-önkénnyel, így fokozatosan megérett benne a lázadás terve, de a szervezkedés csak később kezdődött meg.

Miután 1698-ban munkácsi birtokára költözött Rákóczi Ferenc, kölcsönös látogatások, közös vadászatok folytán egyre bizalmasabb barátokká váltak. Bercsényi megismertette Rákóczival a valóságos magyarországi helyzetet és bemutatta a magyar nemesség számos tagjának. 1703-ban, a szabadságharc első csatája után Rákóczi tábornokká nevezte ki Bercsényit, aki a katonai és politikai élet egyik központi szereplőjévé, az ország második emberévé vált. Győzelmekben és kudarcokban egyaránt volt része. Igaz, nem őt tartják a szabadságharc legtehetségesebb hadvezérének, mégis a vezéralakja lett Rákóczi után. Ezt még Bécsben is elismerték.

Eb ura fakó

Az 1707-es ónodi országgyűlésen hangzott el Bercsényi jól ismert mondata: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé”. A fakó talán egy kis magyarázatra szorul: régen csak az ősi magyar kutyafajtát, a komondort nevezték így, majd később minden kutyát. Így az eb és a kutya szembeállítása arra utalt, hogy a Habsburg uralkodó uralkodjon a Habsburg-alattvalók fölött, ha I. József császár nem királyunk, nem is parancsolhat nekünk.

A 301 éves franciaországi Bercsényi-huszárezred

Érdekesség, hogy az 1725-ben Rodostóban elhunyt szabadságharcos neve több mint 300 év óta az első állandó és a mai napig aktív franciaországi huszárezred magyar nyelvű himnuszában hallható:

„Gyönge violának letörött az ága,

Az bánatomnak nincs vigasztalása.

Suhog a szél Késmárk felett,

Édes hazám, Isten veled!

Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába’,

Elfogyott szegénynek minden katonája.

Suhog a szél Késmárk felett,

Édes hazám, Isten veled!”

Bercsényi fia, Bercsényi László (1689–1778) volt, aki – a legendás 1708-as trencséni ütközetben megmentette Rákóczi fejedelem életét, később Franciaország marsallja lett – magyar mintára 1720-ban megszervezte a francia huszárságot, a Bercsényi-ezredet (Régiment de hussards Berchény), és apja tiszteletére választotta ma is használatos himnuszukat.

Játsszon velünk!

Kedves olvasóink! Játékra invitáljuk Önöket!

Győr jellegzetes épületeinek, utcáinak, szobrainak egy-egy érdekes részletét villantjuk fel, mutatjuk be egy-egy fotóval. A feladat egyszerű: amennyiben felismeri a fotók alapján hogy hol járunk, mit látunk a képen, írják meg nekünk a [email protected] címre és sorsoláson vehetnek részt. A megfejtéseket a megjelenést követő szerdán, 16 óráig várjuk. A helyes megfejtők közül minden héten egy szerencsés értékes Kisalföld ajándékcsomaggal lesz gazdagabb.

A játékszabályzatot megtalálja kisalfold.hu/jatekszabalyzatok oldalon.

Képalá: Ámmer Gergő szobrászművész alkotása, a liget névadójának mellszobra 2015 óta áll a liget füves területén. A szobrot gróf Bercsényi Miklós halálának 290. évfordulóján avatták fel. Fotó: Huszár Gábor