2021.08.14. 16:37
Felújították a település védőszentjét ábrázoló Rozáliaszobrot Sarródon
A pestisjárvány elvonultára emlékeztető műemlék restaurálását jelentős összeggel támogatták a helyi lakosok.
A Sarród Fő utcáján álló műemlék már régóta rossz állapotban volt, tavaly októberben gyűjtést szervezett a Három Település Alapítványa, hogy felújíthassák.
– A szobor restaurálása több mint három és fél millió forintba került. Ebből mintegy kétmillió-nyolcszázezer forintot nyertünk a Teleki László Alapítvány Népi Építészeti Programjából. A maradékot Sarród, Fertőújlak és Nyárliget lakosságának adakozásából tudtuk fedezni – mondta Papp Gyula, a település polgármestere.
A hálaadó szobor névadója, Szent Rozália a talapzaton keresztben foglal helyet. A műemlék restaurálása előtt az ő alakja volt a legrosszabb állapotban. A nemesi családból származó, de fiatalon elvonult, hitében elkötelezett szentet úgy ábrázolták, ahogy története szerint rátaláltak: egy hideg barlangban a rideg kövön fekve, bal kezére hajtva fejét, jobb kezében a szent keresztet tartva.
A múlt nyomai
A Rozália-szobornál találkoztunk Sütő József kőrestaurátorral, aki az oszlop talapzatán lévő latin szöveget festette. A sóskúti szakember, aki az elmúlt 12 évben szinte kizárólag Sopron környékén dolgozott, felhívta a figyelmünket egy érdekességre. – A szobrok stabilizálása és tisztítása után néhány helyen a felszínre kerültek az eredeti színei. Minden művészettörténeti korszakban festették a szobrokat, a színezet az idő múlásával kopott le. A festetlen kő csak a XX. század első harmadától jött divatba. Attól kezdve a restaurálások során leszedték a szobrok megmaradt festékrétegét, az alatta lévő kő pedig védelem híján elkezdett szétmállni – magyarázta a művész.
Ismert az alkotó
Az 1710-es évektől hatalmas pestisjárvány pusztított az országban, amelynek a faluban élők harmada áldozatul esett. A sarródiak akkor Szent Sebestyénhez, Szent Rókushoz és Szent Rozáliához, a járványos betegségektől óvó védőszenthez imádkoztak. Miután a járvány éppen Rozália napján ért véget a faluban, a lakosok 1741-ben hálaadó szobrot állíttattak mementóként, amelyet a soproni Mária-szobor egyik alkotója, ifj. Eisenkölbl Lőrinc vállalt el.