2023.07.21. 19:56
Csák János: mindent megteszünk azért, hogy a magyar kultúrnépet összetartsuk
Mindenhova el kell juttatni a kultúrát, és kultuszminiszterként az a feladatom, hogy ez megtörténjen – jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter pénteken a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott egyik pódiumbeszélgetésen.
Csák János a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban 2023. július 19-én.
Forrás: MTI
Fotó: Veres Nándor
A Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója által moderált, Magyar kultúra - értékőrzés és innováció határon innen és túl című pódiumbeszélgetésen elmondta: Magyarország beruházásokkal együtt évente mintegy 1,5 millió eurót költ kultúrára - aminek egy része a határon túlra megy.
A magyar állam "kőkeményen beleáll", hogy amit lehet, a kultúrára fordítsa
– mondta.
Hozzátette:
nem intézmények költségvetését csökkenti, hanem "a Budapest-fejűséget", és mindenhova próbál pénzt juttatni. Budapest mindig központ marad, de fontos, hogy a jövő nemzedékek vidéken is "belenevelődjenek a kultúrába
– mutatott rá a miniszter. Elmondta, komolyan veszi ezt a feladatot, Klebersberg Kuno utódjaként, aki a kiváló tehetségeket támogatta, és 5000 népiskolát alapított, hiszen a jövő nagyjai, illetve annak értő közönsége vidéken születik.
A miniszter emlékeztetett, hogy a magyar kultúra nagyjai a magyar állam különböző, jelenleg akár határon túli kisebb településein születtek.
Ha ott, akkor nem kapják meg a kultúrához való hozzáférést, nincs zongora, nincs helyi egylet, nincs egy ilyen televény az egész országban, akkor az állam is hiába adja a pénzt
– húzta alá.
A kultúra és az innováció közötti kapcsolatról szólva elmondta: az
egész kultúra innováció, a változás kezelésének a kultúrája, amikor az ember eldönti, hogy mi az, amit a felhalmozott dolgokból elenged, és mit tart meg.
Kijelentette, hogy az innovációt úgy fogja fel, mint a keresztény egyházak a Biblia magyarázatát: a szöveg változatlan, de a papoknak értelmezniük kell egy megváltozott világban, hogy a modern ember is megértse. Hozzátette: az innovációt megújulásnak szokta nevezni, hisz ritkán vannak ugrásszerű változások a világban, inkább folyamatos változás van, a minisztériumban pedig az értékek megőrzésére összpontosítanak.
Hangsúlyozta, hogy az emberben a legmélyebben benne lévő szükséglet a kötődés szükséglete, és a kötődés a magja az identitásnak, kultúrának is.
Minden megteszünk azért, hogy a magyar kultúrnépet összetartsuk
– jelentette ki. Hozzátette, amikor fesztiválokat támogat, azt nézi, hogy annak van-e olyan magja, mely a magyar kötődést erősíti.
Arra is kitért, fontos, hogy a magyar kultúra a világhálóra is felkerüljön, ha nem történik meg,
akkor nem csak a jövőnket veszítjük el, hanem a múltunkat is
– húzta alá. Hozzátette azonban, hogy
a digitális világ elszegényíti a világunkat, ha mellette nem tartjuk meg az emberi világunkat is.
Both Miklós, a Hagyományok Házának főigazgatója arról beszélt, hogy a kultúrát "két démon" befolyásolja, a mindent megsemmisítő felejtés és a mindent elfedő emlékezés. A kettő között folyamatosan meg kell találni az egyensúlyt, mivel "a mentális polcainkon véges számú hely van" – mondta -, és a felejtésnek is van funkciója, hiszen szelektál.
Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke úgy vélte, hogy a magyar nemzeti kultúra önmagában folyamatos innováció eredménye. Kifejtette:
Kolozsvár Erdély jelentős kulturális központja, de interetnikus környezete miatt végvár. Mi is végvári legényekként nézzük kulturális identitásunkat
– mondta, hozzátéve, hogy ilyen helyzetben a kulturális identitás egyfajta "túlélőkészlet", amit folyamatosan frissíteni, bővíteni kell.
Fotó: Veres Nándor / Forrás: MTI
Arról is beszélt, hogy interetnikus környezetben "tartani kell a lépést", és miközben angol középfokú nyelvvizsgával lehet boldogulni a világban, Romániában ugyanilyen fokozatú román nyelvvizsga nem elegendő a boldoguláshoz.
Az erdélyi "magyar napok" jelenségéről elmondta: ez is a magyar innováció eredménye. Emlékeztetett: az erdélyi magyarok számára a
"cancel culture" nem újszerű jelenség, a kommunista diktatúra is használta, ledöntötte a magyar szobrokat, cenzúrázta az irodalmat, a közösségi rendezvényeket a templomokba szorította vissza,
ezért érthető, hogy a magyarokban interetnikus környezetben is megszületett az igény a közös együttlétre.
