Gábor Áron rézágyúja is megtekinthető a Főőrség kiállításán

Az utóbbi években elvégzett beruházásoknak köszönhetően a Budavári Palotanegyed immár méltó helye a nemzeti megemlékezésnek – mondta el a kiállítás pénteki megnyitóján Fodor Gergely, a Várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos.

Mint felidézte, a semmiből építették újjá a Főőrség épületét, mellette a Lovardát, a Stöckl-lépcsőt és a Csikós-udvart, megújult a Várkert Bazár és a Karmelita épülete, rekonstruálták a Budavári Palota déli összekötő szárnyát, benne a Szent István-teremmel, de felújították a szökőkutakat és a sétányokat is.

A megújult Palotanegyed már péntektől több programmal várja a látogatókat. A Szent István-terem fölött látható a Hauszmann-sztori című kiállítás felfrissített változata, amely a Budavári Palota építészének állít emléket, a „Lészen ágyú!” című kiállítás az 1848-49-es székely szabadsághősök előtt tiszteleg, az Országos Széchényi Könyvtár Vershaza című tárlata pedig a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal összefüggéseit mutatja be március 14-től – emelt ki néhány programelemet Fodor Gergely.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte: 1848. március 15-én vér nélkül győzött a magyar forradalom, példa nélküli egységben. Ma is erre az egységre van szükség, hogy megvédjük függetlenségünket, biztonságunkat, eddig elért eredményeinket, hogy Magyarország előre menjen a fejlődés útján– fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnököt idézve hozzátette: mindehhez „kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség”.

Gábor Áronról szólva az államtitkár felidézte, hogy a szabadságharc hőse Kovászna megyében született, a székely határőrségben szolgált, majd leszerelése után kisbirtokosként tevékenykedett. 1848 fordulópontot jelentett az életében: a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen mondta el „Lészen ágyú” kezdetű beszédét, amelyet követően megkapta a felhatalmazást az ágyúöntésre. Ígéretét meg is tartotta, ágyúöntőként és tüzérőrnagyként a végsőkig küzdve esett el 1849 júliusában.

A Gábor Áron irányítása alatt készült 70 lövegből csak egyetlen hiteles ágyúcső maradt fenn, amely 2019-ben kezdte meg magyarországi körútját a Hadtörténeti Múzeumban, majd Szeged, Kecskemét, Veszprém és Nyíregyháza után érkezik a Főőrség épületébe – számolt be Németh Szilárd.

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke arra emlékeztetett, hogy Gábor Áron ágyúját csaknem 40 évnyi bukaresti „kényszerfogságból” szabadították ki, amikor 2010-ben kölcsönként, majd 2014-től a gyűjtemény darabjaként kerülhetett vissza Bukarestből a Székely Nemzeti Múzeumba.

Aki nem érti, miért fontos ez az ereklye a székelyek számára, az soha nem fogja megérteni, mi adott erőt az 1848-ban vállalt önvédelmi harchoz – emelte ki.

Tamás Sándor hangsúlyozta: „félelmetes aktualitással” bír Gábor Áronék tisztánlátása, amikor egyesek azt gondolják, hőbörgéssel mindent meg lehet oldani, mások pedig azt mondják, hogy nemzetközi érdeknek kell alárendelni a magyar nemzet érdekeit.

A Háromszék 1848-49-es önvédelmi harcait felidéző tárlat péntektől június 12-ig látható a Főőrség épületének emeleti kiállítóterében.

A Budavári Palotanegyed március 15-i programjairól ITT tájékozódhatnak az érdeklődők.

Borítókép: Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára a székely Gábor Áron ágyúöntő egyetlen fennmaradt ágyúját nézi a „Lészen ágyú!” – Gábor Áron és a székely hősiesség című kiállítás megnyitóján a budavári Főőrség épületében 2022. március 11-én (Balogh Zoltán/MTI)