Brüsszel bajban van

2023.04.07. 13:50

Más tagállamokhoz sem érkeznek az uniós pénzek (videó)

A Világgazdaság arról ír, hogy hiába engedélyezték a kifizetéseket a többi tagállamnak, oda sem érkeznek meg a források.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter

Forrás: MTI

Fotó: Illyés Tibor

Miközben a magyar nyilvánosság hosszú ideje rendre csak azzal a kérdéssel szembesül az uniós pénzek kapcsán, hogy vajon mikor oldja fel végre az Európai Bizottság a hazánkkal szembeni vétóját a kifizetésekről, addig a teljes uniós képet nézve az látszik, hogy ezeknek a pénzeknek a megérkezése a tagállamokhoz bizonytalan. Még akkor is, ha Brüsszel már jóváhagyta a forrásokat, ez pedig megtörtént a 27 tagország túlnyomó többségénél. Mégis, a teljesítések nagyon alacsony szinten állnak. 

Erre a szempontra az Európai Bizottság működését közelről ismerő források hívták fel a Világgazdaság figyelmét. A lap cikke szerint mindez a megállapítás azért lényeges, mert általánosságban elterjedt nézet, hogy az EU-s pénzek megérkezése közvetlenül és számottevően befolyásolja a magyar gazdaság helyzetét. Az biztos, hogy bizonyos programok – például a pedagógusbérek nagyarányú fejlesztése – kötött ehhez, azonban azt is látni kell, hogy az eddigi gyakorlat alapján 

ha még Brüsszel zöld lámpát is adna a magyar kifizetésekre, arra kellene készülni, hogy ezeket a pénzeket csak nagyon lassan, hosszan elnyújtott bürokratikus folyamatban kapná meg Magyarország.

Mindez pedig felveti azt a kérdést, hogy valójában mekkora hatása is lenne a hazai gazdaságban az uniós források feloldásának, és hogy nem túlzottak-e az ehhez kapcsolódó gazdasági várakozások, akár a forint–euró árfolyam vonatkozásában is.

A fenti gondolatmenet nem légből kapott, ezt a legfrissebb, a helyreállítási pénzek kifizetéséről (Recovery and Resilience Facility, RRF – az EU kiemelt kezdeményezése, amelynek célja a Covid-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése) szóló konkrét kimutatások is alátámasztják. Ezeknek az április 5-i összefoglalója került most a VG birtokába. Ennek legfőbb állításai a következők:

  • Az idén eddig, tehát több mint három hónap alatt hat kifizetésre került sor (görög, portugál, máltai, cseh, szlovák és spanyol), összesen 13,1 milliárd euró értékben.
  • 2023-ban még egy tagállam sem adott be kifizetési kérelmet, pedig hétnek (Belgium, Észtország, Görögország, Franciaország, Ciprus, Lengyelország és Szlovénia) még 2022-ben kellett volna benyújtani igényt mintegy 27,5 milliárd euró értékben.
  • Továbbá kilenc tagállam (Bulgária, Csehország, Írország, Spanyolország, Horvátország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovákia) március végi határidővel tervezett benyújtani kifizetési kérelmet, összes 11-et 21,2 milliárd euró értékben.

Az egy dolog, hogy a kérelmek csúsznak, ennél is meglepőbb, hogy a kifizetések is, és ráadásul nem is csak elvétve, hanem gyakorlatilag ez a jellemző. Tizennégy tagállamhoz egyáltalán nem érkezett pénz, bár a kérelmeiket eljuttatták az Európai Bizottsághoz. Igaz, közülük tízen az előfinanszírozást legalább megkapták. Öt tagállam (Írország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Svédország) azonban egyeurónyi forráshoz sem jutott hozzá, 

pedig hát hol van már a Covid okozta válság 2020–2021-es csúcspontja.

A Világgazdaság teljes cikke a részletekkel ITT olvasható.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában