2023.02.14. 10:38
Varga Mihály: növekedési fázisban maradt a magyar gazdaság tavaly
Tavaly a hazai gazdasági szereplők erőfeszítéseinek köszönhetően 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban.
Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a legfrissebb GDP-adatokról a minisztériumban 2022. február 15-én
Forrás: MTI
Fotó: Soós Lajos
Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növekedési fázisban maradt a magyar gazdaság tavaly – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter kedden Brüsszelben.
Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta:
az Európai Bizottság hétfőn közzétett téli gazdasági jelentése szerint Magyarország gazdasága erősödni tudott tavaly is, a KSH keddi adatai szerint 2022-ben 4,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék.
Noha a tavalyi év utolsó negyedévében valamelyest csökkent a magyar növekedési lendület, mégis az európai átlag fölött tudott maradni – emelte ki a pénzügyminiszter.
Gyors gazdasági kilábalásról beszélhetünk, hiszen a koronavírus-járvány utáni időszakhoz hasonlóan Magyarország a háború, a növekvő energiaárak és a brüsszeli szankciók ellenére is erőteljesebb, 4,6 százalékos növekedést tudott felmutatni, mint a 3,6 százalékos növekedést elért unió egésze
– fogalmazott.
Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz
– emelte ki. A miniszter hozzátette, Magyarország további gazdaságpolitikai lépések meghozatalával azon dolgozik, hogy elkerülje a visszaesést.
Varga Mihály közölte:
a foglalkoztatás továbbra is Magyarország gazdasági teljesítményének stabil alapját jelenti, az elmúlt tíz évben egymillió új munkahely jött létre, a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,7 milliót, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, 4 százalék körüli.
A pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az európai versenyképesség megerősödik, ez esetben ugyanis a magyar gazdaságnak is jó esélye van arra, hogy a költségvetésben jelzett növekedési tartomány 1-1,5 százalék körüli legyen.
A Pénzügyminisztérium, az MTI-hez eljuttatott közleményében az európai versenyképességgel összefüggésben rámutatott:
ha Európa nem cselekszik, végképp lemaradhat az amerikai és az ázsiai kontinens mögött. A sokszorosára drágult energia mellett működő európai cégek ugyanis nem lehetnek versenyképesek a világpiacon
– írták. A helyzetet rontják az amerikai gazdaságvédelmi lépések is, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az Európában gyártott elektromos autókat.
A közlemény szerint Varga Mihály kiemelte:
Magyarország nem ellenzi az állami támogatási szabályok átmeneti és célzott enyhítését Európában. A kiindulópont az uniós forrásokhoz való egyenlő és kiszámítható hozzáférés minden tagállam számára.
A pénzügyminiszter szavai szerint számot kell vetni arról is, hogy az eddigi eszközök mennyire voltak hatékonyak. Mint mondta:
az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) esetében az összesen több mint 670 milliárd euróból mindössze 144 milliárd eurót használtak fel 2021 júniusától 2023. február elejéig, és ebben az időszakban 5 tagállam egyetlen eurócentet sem kapott.
Ez 21 százalékos felhasználás 20 hónap alatt, holott a helyreállítási eszköz célja éppen a gyors segítségnyújtás lett volna – mutatott rá Varga Mihály.
Nagy Márton: válság közepette is kivételesen teljesített a magyar gazdaság 2022-ben
A háború és a magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankciók sújtotta gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság – jelentette ki keddi közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben a hazai gazdasági szereplők erőfeszítéseinek köszönhetően 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban.
Ez azt is jelenti, hogy a háború és szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak 6. legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság. Bebizonyosodott, hogy a magyar kormány jó úton jár, intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét
– hangsúlyozta a miniszter.
A 4,6 százalékos gazdasági növekedés a V4-országok között a második legnagyobb bővülést jelenti (szorosan Lengyelország mögött), miközben a válság ellenére is megmaradt a növekedési többletünk, hiszen az EU (3,6 százalék) és az Eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése. Ráadásul a zsinórmértéknek tekinthető német gazdasági növekedésnél (1,9 százalék) két- és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
A kimagasló eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika (éves szinten 17,5 százalékos) és a célzott kormányzati intézkedések álltak
– sorolta Nagy Márton.
A miniszter felidézte: a háború és szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében kidolgozott gazdasági védvonal keretében a kormány kedvezményes hitelt biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül, kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, Gyármentő Programot indított.
A vállalatok versenyképességének további javításához a kormány 700 milliárd forintos kerettel elindította minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot.
Ezzel 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya Programokon keresztül – emlékeztetett.
Az eredmények elismerése mellett a kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerüljük a recessziót. 2023-ban célul tűztük ki, hogy legalább 1,5 százalékos növekedést érjünk el, az év végére pedig egy számjegyűre csökkentsük az inflációt
– hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter. A kormány értékelése szerint mindez érdemben járulhat hozzá, hogy 2024-ben újra kilőhessen a magyar gazdaság – zárta közleményét Nagy Márton.
