Mászkáltunk a falakon Győrben - fotók

Mivel nyáron a hely ötkor nyit, tökéletes volt a számunkra, hogy munka után kicsit levezessünk. A terem egyik alkalmazottja, Pekker Adél nagyon segítőkészen és elképesztő türelemmel mutatott meg nekünk mindent és magyarázta el a felszerelések használatát, ha kellett, harmadszorra is.

Először kötéllel másztunk, ami nekem jobban tetszett. Biztonságérzetet adott, hogy kollégám biztos lábakon áll a talajon és megtart, ha lecsúszik a kezem. Ami egyszer meg is történt, amikor sikerrel legyőztem egy kiálló

elemet, úgynevezett áthajlást, de a plafonnál nem tudtam jól a felfüggesztés alá helyezkedni. Adél közben azzal biztatott, még senki sem szenvedett balesetet itt – és nem akartam az első lenni.

Aztán kipróbáltuk a bouldert is, ami alacsonyabb, kötél nélkül mászható falat takar, alul vastag tornaszivaccsal gondoskodva a biztonságos földre érkezésről. Férfi kollégámnak persze ez tetszett jobban: "Technikásabb,

jobban számít az erő, mint a kötelesnél" – jelentette ki magabiztosan. Szóval nem volt mese, muszáj volt nekem is fennmaradnom rajta, ha addig élek is... Szerencsére egy pozitív, tehát befelé dőlő falon sikerült is teljesítenem a kimondatlan kihívást.

Mint Adél beavatott minket, egyébként éppen ez a fajta fal a legkönnyebb. Ez után következik a függőleges, majd a kifelé dőlő, azaz negatív fal. A legkeményebb terep pedig egy vékonyka felület, amit fának hívnak – elsőre pedig alig venni észre. De itt aztán van minden: kifelé dőlés és még áthajlás is. Végül aztán élményekkel és izomlázzal hagytuk el a termet és gyorsan felugrottunk a Frappéra, hogy megnézzük, a többi napon mikor van nyitva az

Ibex.