2017.01.27. 09:01
A megyei cigányvajda szerint a győri cigányok külföldre tartanak - videó, fotók
A Győr-Moson-Sopron megyei cigányvajdát, Lakatos István Fisznyát 2014 novemberében avatták tisztségébe. Az eltelt idő sikereiről, kudarcairól kérdeztük. A vajda szerint évről évre csökken az újvárosi cigányok száma. Közülük egyre többen külföldön keresik a kenyerüket.
"Cigány az, aki annak vallja magát és beszéli a cigány nyelvet. Óriási gond, hogy a magyarországi cigánypolitikusok többsége nem beszél cigányul. Ezért nem tudnak szót érteni a helyi közösségekkel. A cigányok felzárkóztatására morzsák jutnak. A kevés állami pénz alig-alig jut el a rászorulókhoz" - kezdte Lakatos István.
Farkas Flórián romaügyi miniszterelnöki biztossal hogy jön ki? - vetettük fel. A vajda röviden annyit válaszolt: "nem járunk össze". Öt éve Lakatos István 2000 fős tüntető menetet vezetett Farkas ellen a fővárosban és követelte lemondását.
Irány Nyugat-Európa
"A győri cigány kisebbségi önkormányzattal jó a kapcsolatom, a város az országos átlag felett toleráns a cigányokkal. Igaz, van hova fejlődni. A pár tízezres szociális juttatásokból, közmunkából nehéz megélni. Hiába a sok szabad állás a megyében, a munkaadók nem vesznek fel cigányokat. Pedig a cigány jó munkaerő. Különösen, ha a munka közben jó szavakat kap. Ha a cigány nem tud enni adni a gyerekének, kimegy segédmunkásnak az osztrák, német építőiparba. Egyre több győri cigány adja fel a gyökereit és a családdal együtt költözik Nyugat-Európába" - folytatta a megyei cigányvajda. Lakatos István egyik fia is Angliában dolgozik recepciósként.
Győr-Újvárosban jelenleg 60-70 cigány család él, évről évre kevesebben vannak. A többségük lakhatási problémákkal küzd. Nem vagy nehezen tudják a rezsit fizetni, a házaik lepusztultak. "A Kossuth utcából több családot Sárásra költöztettek. Modern kori szegregáció ez. Ha a cigányokat elhatárolják a magyaroktól, akkor nem tudnak tanulni, fejlődni" - mondta Lakatos István.
Romániai cigányok Újvárosban
A megyei cigányvajda szerint Győr-Újváros rehabilitációja jó példa arra, hogy a cigányok vigyáznak az értékekre. "Mutassanak nekem olyan felújított házat, amiben kárt tett volna cigány. A Bercsényi ligeti műfüves focipályát főként cigányok használják. A pályát négy éve adták át, szándékos rongálás nem történt" - hallottuk.
Arra a kérdésünkre, hogy az Újvárosba települő romániai cigányok hányan vannak jelenleg, a következő választ kaptuk: "Az ő számuk nő, 250-300 élnek itt. A maguk módján becsületesen kereskednek. Szót lehet velük érteni, kisebbségi román önkormányzatuk működik a Kossuth utcán".
Kábítószer, alkohol
A megyei cigányvajda több állami segítséget vár a kábítószer, az alkohol és a szerencsejátékok visszaszorítása terén. "Az italozás és a szerencsejáték nyomorba döntötte a közösségünk több tagját. Most a kábítószerezés jelent gondot a cigány fiatalok körében. Jó hír, hogy egyre több cigány tanul egyetemeken, főiskolákon. Ez az értelmiségi réteg számon kéri majd azokat a mulasztásokat, amelyek az utóbbi másfél évtizedben történtek. A politikusok többségének a cigány tanulatlanul jó, mert az iskolázatlan ember nem nyitja ki a száját" - közölte Lakatos István.
Aki segít
Egy neve elhallgatását kérő győri férfi segíti a vajda munkáját. "Fehér ember, nem cigány. Támogatja a gyerekek iskolai oktatását, ételt oszt a koplalóknak, jogi segítséget biztosít, van, amikor munkát ad. Nagy dolgok ezek nekünk" - zárta szavait a vajda.
A cigányoknál évszázadok óta él a vajdaság hagyománya. Győrben háromszáz éve Lakatos István családja végzi a vajda feladatait. "A zűrösebb ügyeket igyekszem rendezni családon belül. Sokszor villámhárító szerep az enyém" – mondta a Fisznya becenévre hallgató vajda.