Feladatok, lehetőségek, víziók a gazdaságfejlesztés területén

A rendezvény házigazdája, Pintér-Péntek Imre megyei kamarai elnök köszöntötte a vendégeket, a megyei önkormányzat, a kormányhivatal, az adóhatóságok és a vállalatok valamint a Széchenyi István egyetem vezetőit, az országgyűlési képviselőket, a kamarai tagokat, majd ezt követően a lehetőségekről és a tervekről beszélt előadásában. Dr. Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a térségben tapasztalható gazdasági versenyről, míg Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az iparfejlesztés eddigi eredményeiről és jövőbeni irányairól adott áttekintést. A konferencia keretében a kamara, a Széchenyi egyetem, Győr város, valamint hat környező település megállapodást írt alá a győri térség gazdaságfejlesztési akciótervének megvalósításában történő együttműködésről.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó konferenciájának fő témáit az Északnyugat-magyarországi régió gazdaságfejlesztési lehetőségei adták. A térséghez tartozó megyék – Fejér, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala – és a városi kamarák elnökeit, a megjelent önkéntes tagokat, a vállalkozások képviselőit valamint Navracsics Tibor kormánybiztost és Palkovics László minisztert Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte, aki ezt követően „Kamarai feladatok, lehetőségek, víziók a gazdaságfejlesztés területén”címmel tartott előadást. Pintér-Péntek Imre kiemelte: a megye gazdasági szeplőinek a foglalkoztatási problémák okozzák az egyik legtöbb gondot. Az itt működő cégek Béccsel, Pozsonnyal, Burgenlanddal versenyeznek, hogy itthon tartsák a dolgozóikat. Ma ez szinte lehetetlen feladat, ugyanis a magyar vállalkozások átlagosan a burgenlandi jövedelmeknek az 55 százalékát, a bécsieknek 28 százalékát, a szlovákiai pozsonyi régió béreinek 51 százalékát képesek fizetni. A hozzáadott érték, a hatékonyság növelése érdekében a megyei kamara Gazdaságfejlesztési projekt munkacsoportjai három kitörési pontot azonosítottak, melyek a logisztika, a turizmus és a járműipar további fejlesztése. Ez utóbbi területhez kapcsolódóan a kamara javaslatot tett egy tudásközpont létrehozására, mely a Széchenyi István Egyetemmel együttműködve technológiai transzfercentrumként és a duális képzés központjaként működne. A szigetközi ökoturizmus megteremtése érdekében látogatóközpont kialakítását javasolják, a logisztikai infrastruktúra bővítése érdekében pedig az út és vasúthálózat valamint a meglévő repülőterek bővítését tarják szükségesnek. A fejlesztés források elosztásánál a régiót éppen meglévő gazdasági ereje miatt gyakorta hátrébb sorolják, ám a megyei kamara elnöke emlékeztetett: „Ahhoz hogy egy szerelvény haladjon, adni kell üzemanyagot a mozdonynak is!”

Dr. Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos előadásában megerősítette: a régió gazdasági szereplői Burgenlanddal, Béccsel és Pozsonnyal versenyeznek, ezért speciális igényeik vannak az uniós és a hazai támogatásokat illetően. „Kevesebb szociálpolitika, több versenyképesség.” – fogalmazta meg szükséges finanszírozási irány filozófiáját a kormánybiztos. A gazdasági mutatókat összehasonlítva a külföldi versenytársakhoz képest Észak-Dunántúl lemaradása sok területen jelentős, ám például a foglalkoztatottak létszámarányát tekintve már megelőzzük osztrák szomszédainkat. Navracsics Tibor szerint van reális esély arra, hogy az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónához tartozó vállalkozások felzárkózzanak burgenlandi társaik gazdasági teljesítményéhez.

Az előadást követően Molnár Albert Győr térségi elnök bemutatta azt a gazdaságfejlesztési projektet, melyet az elmúlt évben életre hívott kamarai munkacsoport dolgozott ki. A dokumentum azokat az elképzeléseket tartalmazza, melyek kitörési pontokat, további fejlődési lehetőségeket jelenthetnek a környék vállalkozásai számára. A konferencia keretében együttműködési megállapodást írt alá Győr, Tét, Pannonhalma, Gönyű, Győrújbarát, Kunsziget és Vámosszabadi polgármestere valamint Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke és Pintér-Péntek Imre, a kamara megyei elnöke.

Akkor most előzünk, vagy nem előzünk? – tette fel a kérdést prezentációjának alcímében Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, és rögtön hozzátette: a kormányzat és a minisztérium feladata, hogy biztosítsa azt a hátteret, amely alkalmassá teszi a gazdaságot az előzésre, és amint az adatok mutatatják, az elmúlt mintegy tíz évben jelentős lépések történtek ebben az irányban. A teljesítményt jellemző mutatók közül kiemelte a 2021-es, 7,1 százalékos gazdasági növekedés tényét és magyar ipar dinamikusan fejlődését 2010 óta. A beruházások tekintetében a kontinens dobogósai közé tartozunk, és a kisvállalkozások termelékenysége is többszöröse az uniós átlagnak. A minisztérium azonosította azokat a technológiákat, melyek a következő tíz évben meghatározó szerephez jutnak, s amelyet magyarországi fejlesztését ösztönözni kívánják. „A következő uniós pénzügyi ciklusban az első számú cél a gazdaság fejlesztése” – mondta a tárcavezető. Így az összes rendelkezésre álló EU-s támogatás mintegy 25 százalékát szeretnék erre fordítani, ami több mint 2100 milliárd forint forrás biztosítását jelenti. „Összességében tehát a magyar gazdaság alkalmas az előzésre.” – vonta le a konzekvenciát Palkovics László miniszter. (x)