Varázsoljon trópusi életérzést otthonába!

A pálmák ősidők óta jelen lévő családjába több mint 3000 fajt sorolunk. A növény benépesíti a tengerpartokat, előfordul a szavannákon és a sztyeppéken, valamint a trópusi esőerdőkben és a magasabb hegységekben is. Fő díszüket és egyben jellegzetességüket leveleik adják, melyeknek megjelenése alapján legyezőpálmákról és szárnyalt levelű pálmákról is beszélhetünk. Szépségük mellett pedig hasznos funkcióval bírnak, mivel megtisztítják a levegőt, ráadásul nyugtató és gyógyító hatásuk is van.

A pálmák cserépben tartva az otthonunknak is részei lehetnek. Ezzel kapcsolatban a Vasárnap Reggel legutóbbi száma lát el minket fontos tudnivalókkal.

Válasszon az otthonának megfelelő fajtát!

Az általános szobahőmérséklet meghatározó a növények egészségének szempontjából. A hidegházi fajok, mint például a törpe legyezőpálma, a washingtoni és a kenderpálma minimum tartási hőmérséklete 10–14 fok, így egy kevésbé fűtött lakás alkalmas számukra. A kemény lombúak ráadásul kifejezetten érzékenyek is a túlzott felmelegedésre. A mérsékeltházi típusok, mint például az arany-, a főnix- és a gyompálma ezzel szemben télen is igénylik a 14–18 fokot, nyáron viszont a túlzott napsütéstől védeni kell őket. A melegháziaknak, mint például a kókusz- és a kanári datolyapálmának pedig egész évben szüksége van legalább a 20 fokos hőmérsékletre és az intenzív fényre.

Ezen kívül a rendelkezésre álló helyet is érdemes figyelembe venni a növény kiválasztásakor. A kínai legyezőpálma például kétméteresre is megnőhet, a leveleinek átmérője elérheti az 50-60 centimétert is. Ezzel szemben a mérsékeltházi japán cikász csak nagyon lassan nő, cserébe viszont rendkívül hosszú életű, ha megkapja nyáron a bőséges öntözést és a langyos vízpermetet.

Gondozási tanácsok

A pálmák általában kimondottan fényigényesek, sötét helyen a levélnyeleik megnyúlnak, elhajlanak. Egyes fajok nyáron a szabadban is nevelhetők. Többnyire bőséges öntözést kívánnak, de nem igényelnek magas páratartalmat. A cserepüket ajánlatos nedves kavicsrétegre vagy granulátumra állítani. Tavasszal célszerű átültetni őket, de csak akkor, ha a gyökereik már átszőtték az edény talaját. A speciális pálmaföldek, mint például az úgynevezett Compo, Florasca és Florimo kellően tápdúsak a legtöbb típusnak, de az erős növekedésű hidegházi fajok kötöttebb szerkezetű ültetőközeget igényelnek. A tápoldatot csak néhány típus igényli. A tollseprűre hasonlító melegházi aranypálmát viszont márciustól augusztusig hetente kell tápoldatozni. A pálmák szaporítása magról vagy fiatal sarjak leválasztásával és átültetésével lehetséges.

Védje meg növényeit!

A botpálmára és a kenciapálmára a kártevők közül a takácsatkák jelenthetnek veszélyt, főleg akkor, ha túlságos meleg és száraz levegőjű helyen tartjuk őket. Az atkák jelenlétére barnuló és száradó levelek figyelmeztetnek. A másik problémás kártevő a levéltetű, amely elsősorban a washingtoni és a kenciapálmák leveleit fenyegeti. Utóbbi növény esetében a túlöntözéssel is vigyázni kell, mivel a túl sok víztől a középső része elrothadhat. Ezenkívül a kemény, vagyis kalcium- és magnéziumsókban túlzottan bővelkedő víz is káros lehet, különösen a főnixpálmákra, amelyeknél klorózist, vagyis megbarnuló leveleket és növekedési zavart okozhat.